Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-04-01 / 141. szám

2021 ÁPRILIS | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT „A bátyám bár micvóját az Aréna úti templomban tartottuk [Aréna úti (ma: Dózsa György út) zsinagóga: Baumhorn Lipót tervei alapján emelt épület, 1908-ban avatták föl. – A Centropa szerk.], ahol mikve is volt az asszonyoknak, de a ma ­ma ezt aligha vette igénybe. Nem voltunk túlzottan vallásosak, de a nagyünnepeket tartottuk.” 1 „A nagytemplom udvarában állt a mikve. A mikvét Gottlieb bácsi gondozta. A mikve állandóan készenlétben kellett hogy álljon, amikor szükség volt rá. A férfiak mindig pénteken jártak fürdeni. Gyerekko­romból emlékszem, hogy mi is eljártunk oda fürdeni. Alig fértünk el benne, olyan sűrűn voltunk egymás mellett. De hát el kellett menni a mikvébe. Csak az az egy mikve működött [Duna]Szerdahelyen.” 2 Bizonyos, hogy legalább egy neológ rituális fürdő működött a fővárosban is még azelőtt, hogy a Körúti Fürdő mikvéje orthodoxból neológgá konvertált volna 1930-ban. Az 1925-ös PIH zárszámadás ugyanis a szer­tartási ügyosztály kiadásai között futólag megemlíti a mikvét is. „A pesti izr. hitközség szertartási ügyosztályának legutóbbi ülésén terjesztette elő dr. Lederer Sándor hitközségi elnök és dr. Hajdú Mar­cel szertartásügyi elől járó az ügyosztály 1925. évi költségelőirány­zatát, melyben impozáns számok beszélnek a pesti zsidóságnak a vallási tradíciókhoz való ragaszkodásáról és a hitélet érdekében kifej­tett bámulatos áldozatkészségéről. Az 1924. év 4.145,011.721,95 korona kiadási összegével szemben a szertartási ügyosztály 1925-re 5.592,000.000 koronát irányzott elő. (...)” A jelentés szerint a neológ pesti hitközség nagy gon­dot fordít a rituális szabályok szigorú betartására, fárad­ságot és áldozatot nem kímélve őrködik a hívek vallásos lelkiismeretének megnyugtatásán, hogy a hitközségi intézményekben megbízható felügyeletet gyakorolnak. E gondosság meggyőző bizonyítéka, hogy „kasrusz-ra (kasruszrabbi, vágóhídi felügyelet, metszők, mészár­székek felügyelete, masgiachok, baromfivágó helyek, rituális fürdő stb.) a múlt évben 675,679.324 koronát költött a hitközség és ez áldozatait most megduplázza, amennyiben a kasrusz célokra a jövő évre 1,144.000.000 koronát irányoztak elő.” 3 A pengő 1927-es bevezetése után a Pesti Izraelita Hit­község 1930-as zárszámadásából4 az következtethető ki, hogy a PIH abban az évben mindössze egy rituális für­dőt tartott fenn (talán ez a royalbeli mikve), így komoly vallásos igénnyel nem számoltak. A fürdő fenntartásá­nak éves előirányzata mindössze 362 pengő 88 fillér volt, amely arra vall, hogy nem terveztek komoly fenntartási költségekkel sem, tehát korábban nem számoltak az üze­meltetés költségeinek viselésével. A tényleges kiadás vi­szont ennek tízszerese (3630 pengő 35 fillér) lett. Ebből 860 pengő 85 fillért fordítottak személyzeti kiadásokra (24%), és 2769 pengő 50 fillért dologi kiadásokra (76%). Lévén a rituális fürdő üzemeltetése adómentességet él­vezett és a kiadást sokszorosan felülmúlták a bevételek. Az 1930-as árjegyzék tanúsága szerint – a legolcsóbb árakkal és a statisztikákból nyert adatokkal számolva – a mikve bevétele megközelítette a 17.000 pengőt, a net­tó nyeresége akár 13.276 pengő és 85 fillér lehetett. A fővárosi für­dőstatisztikák ta­núsága szerint a szá zadfordulótól meg induló für dő­­­kam pá nyok és az irá nyított „für dő - város” imázs po li­tika meg hozta a ma ga gyümölcsét: az évi für dő lá to­ga tások száma az 1890-es 1,3 milli­óról 1928-ra 3,45 mil lióra nőtt; a für­dőberuházások – alacsony fenntar-1 Zinner Endre visszaemlékezése, Centropa, 2004. URL: http://www.centropa.org/hu/biography/zinner-endre; 2 Korányi György visszaemléke ­zése, Centropa, 2004. http://www.centropa.org/hu/biography/koranyi-gyorgy; 3 Egyenlőség, 1925. június 27., 12. o.; 4 A Pesti Izraelita Hitköz ­ség zárszámadása az 1930. évről. Forrás: Hungaricana. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/mioi_hitkozsegek_pest_1930_1931_ pih_zarszamadas/?pg=0&layout=s; 2021 ÁPRILIS | egység 19 RITUÁLIS FÜRDŐK nyomában a régi Pesten 3. rész Nemcsak a fővárosban indultak meg a (köz)fürdőfejlesztések a magyar zsidóság aranykorá­nak idején, 1867 és 1918 között, de a gazdagodó zsidóság révén – különösen 1880 után – épültek vidéki mikvék és zsinagógák is. Példa van arra, hogy a nem orthodox zsinagóga mellett (esetleg annak építésével párhuzamosan) felépült egy mikve is. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom