Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 19 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT „A bátyám bár micvóját az Aréna úti templomban tartottuk [Aréna úti (ma: Dózsa György út) zsinagóga: Baumhorn Lipót tervei alapján emelt épület, 1908-ban avatták föl. – A Centropa szerk.], ahol mikve is volt az asszonyoknak, de a ma ma ezt aligha vette igénybe. Nem voltunk túlzottan vallásosak, de a nagyünnepeket tartottuk.” 1 „A nagytemplom udvarában állt a mikve. A mikvét Gottlieb bácsi gondozta. A mikve állandóan készenlétben kellett hogy álljon, amikor szükség volt rá. A férfiak mindig pénteken jártak fürdeni. Gyerekkoromból emlékszem, hogy mi is eljártunk oda fürdeni. Alig fértünk el benne, olyan sűrűn voltunk egymás mellett. De hát el kellett menni a mikvébe. Csak az az egy mikve működött [Duna]Szerdahelyen.” 2 Bizonyos, hogy legalább egy neológ rituális fürdő működött a fővárosban is még azelőtt, hogy a Körúti Fürdő mikvéje orthodoxból neológgá konvertált volna 1930-ban. Az 1925-ös PIH zárszámadás ugyanis a szertartási ügyosztály kiadásai között futólag megemlíti a mikvét is. „A pesti izr. hitközség szertartási ügyosztályának legutóbbi ülésén terjesztette elő dr. Lederer Sándor hitközségi elnök és dr. Hajdú Marcel szertartásügyi elől járó az ügyosztály 1925. évi költségelőirányzatát, melyben impozáns számok beszélnek a pesti zsidóságnak a vallási tradíciókhoz való ragaszkodásáról és a hitélet érdekében kifejtett bámulatos áldozatkészségéről. Az 1924. év 4.145,011.721,95 korona kiadási összegével szemben a szertartási ügyosztály 1925-re 5.592,000.000 koronát irányzott elő. (...)” A jelentés szerint a neológ pesti hitközség nagy gondot fordít a rituális szabályok szigorú betartására, fáradságot és áldozatot nem kímélve őrködik a hívek vallásos lelkiismeretének megnyugtatásán, hogy a hitközségi intézményekben megbízható felügyeletet gyakorolnak. E gondosság meggyőző bizonyítéka, hogy „kasrusz-ra (kasruszrabbi, vágóhídi felügyelet, metszők, mészárszékek felügyelete, masgiachok, baromfivágó helyek, rituális fürdő stb.) a múlt évben 675,679.324 koronát költött a hitközség és ez áldozatait most megduplázza, amennyiben a kasrusz célokra a jövő évre 1,144.000.000 koronát irányoztak elő.” 3 A pengő 1927-es bevezetése után a Pesti Izraelita Hitközség 1930-as zárszámadásából4 az következtethető ki, hogy a PIH abban az évben mindössze egy rituális fürdőt tartott fenn (talán ez a royalbeli mikve), így komoly vallásos igénnyel nem számoltak. A fürdő fenntartásának éves előirányzata mindössze 362 pengő 88 fillér volt, amely arra vall, hogy nem terveztek komoly fenntartási költségekkel sem, tehát korábban nem számoltak az üzemeltetés költségeinek viselésével. A tényleges kiadás viszont ennek tízszerese (3630 pengő 35 fillér) lett. Ebből 860 pengő 85 fillért fordítottak személyzeti kiadásokra (24%), és 2769 pengő 50 fillért dologi kiadásokra (76%). Lévén a rituális fürdő üzemeltetése adómentességet élvezett és a kiadást sokszorosan felülmúlták a bevételek. Az 1930-as árjegyzék tanúsága szerint – a legolcsóbb árakkal és a statisztikákból nyert adatokkal számolva – a mikve bevétele megközelítette a 17.000 pengőt, a nettó nyeresége akár 13.276 pengő és 85 fillér lehetett. A fővárosi fürdőstatisztikák tanúsága szerint a szá zadfordulótól meg induló für dőkam pá nyok és az irá nyított „für dő - város” imázs po litika meg hozta a ma ga gyümölcsét: az évi für dő lá toga tások száma az 1890-es 1,3 millióról 1928-ra 3,45 mil lióra nőtt; a fürdőberuházások – alacsony fenntar-1 Zinner Endre visszaemlékezése, Centropa, 2004. URL: http://www.centropa.org/hu/biography/zinner-endre; 2 Korányi György visszaemléke zése, Centropa, 2004. http://www.centropa.org/hu/biography/koranyi-gyorgy; 3 Egyenlőség, 1925. június 27., 12. o.; 4 A Pesti Izraelita Hitköz ség zárszámadása az 1930. évről. Forrás: Hungaricana. URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/mioi_hitkozsegek_pest_1930_1931_ pih_zarszamadas/?pg=0&layout=s; 2021 ÁPRILIS | egység 19 RITUÁLIS FÜRDŐK nyomában a régi Pesten 3. rész Nemcsak a fővárosban indultak meg a (köz)fürdőfejlesztések a magyar zsidóság aranykorának idején, 1867 és 1918 között, de a gazdagodó zsidóság révén – különösen 1880 után – épültek vidéki mikvék és zsinagógák is. Példa van arra, hogy a nem orthodox zsinagóga mellett (esetleg annak építésével párhuzamosan) felépült egy mikve is. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA
