Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 ÁPRILIS 20 tási költségek mellett – hatalmas bevételt hoztak, és a város nehéz illata minden bizonnyal frissült egy kissé. Ezzel párhuzamosan a főváros lakossága és a fürdőszobák száma is nőtt, de a pestiek tömegei továbbra is a heti – néha a tisztasági fürdőben megejtett – egy fürdéssel érték be. A Körúti fürdő forgalma is érdekesen alakult. Az bizonyos, hogy 1925–1930 között a pesti orthodoxia, 1930 után a neológia üzemeltette a rituális fürdőt. E fürdő statisztikájában „egyéb fürdőhelyiség”-nek nevezett különtermek 1936-ig működtek, utána a helyüket átvette egy gyógy- (mediciális) fürdő. Részletes háttérkutatás nélkül a statisztikák csupán azt mutatják, hogy 1936-ig meredeken emelkedett a látogatók száma, akik feltehetően a mikvébe jártak ide. A látogatás csúcséve 1930-ban volt, 42.268 látogatással. Az 1930-as nagy, de éves szám kissé megtévesztő lehet: hetente átlagosan és kerekítve 813 látogatást jelent. Természetesen, ha ez a tömeg péntek délután jelentkezett a fürdőben, akkor az nehezen kezelhető állapotokat jelenthetett a Royalban. A Kazinczy utcai mikve megnyitása után a Körúti fürdőbe látogatók száma évi néhány ezerrel; heti szinten 700-ra esett vissza. A budapesti zsidó hitközségek önbevalláson alapuló – tehát nem a hitközségi adót fizetők létszámán mért – megoszlása 1931-ben a KSH szerint: 5 1931 Hit- Kerületében oktatók van Megnevezés Papok, férfi nő Temp- Ima- Hívek lelké- lom terem száma szek Pesti Izr. Hitközség 13 69 26 10 na 176.000 Budai Izr. Hitközség 3 10 5 2 na 7.200 Óbudai Izr. Hitközség 1 4 2 1 1 5.000 Autonóm orthodox h. 5 14 na 2 26 38.000 Kőbányai Izr. Hitközség 1 5 3 1 na 4.980 forgalmát, s akkor még nem vettük figyelembe a hölgyek látogatásaink gyakoriságát, a konzervatív neológ hívekről nem is beszélve. Egy 1935-ös összeállítás6 szerint a 180 magyarorszá gi kongresszusi (neológ) hitközségből 23 tartott fenn rituális fürdőt (12,7 százalék). Tehát a neológ zsidók is jártak mikvébe, ha vallásos igényeik mértéke nem lehetett – immár a XX. században – kiemelkedő és az orthodoxokéval összemérhető. De nem csak a neológ zsidóság hagyta maga mögött a korábbi szabályrendet és hagyományt, ennek jelei az orthodoxiában is megmutatkoztak. A vallásos zsidó élet felett őrködő orthodox rabbiság fel is rótta a híveknek, hogy visszaesett a rituális fürdők látogatásának dinamikája, hiszen a zsidó élet egyik alapja a fürdő – a kóser háztartás és a szombattartás mellett, amellyel szintén voltak gondok. 5 Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve, 1932, 489. o.; 6 dr. Bakonyi László: A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája . Magyar Zsidó Szemle, 1936. 139-160. o.; 7 Sussmann Viktor rabbi (1867-1942), Steif Jonátán rabbi (1877–1958), 1944-ig a Pesti Ortodox Rabbinátus vezetője; 8 Egyenlőség, 1933. július 15., 14. o.; „A budapesti orthodox rabbik a családi élet tisztaságáért és a strandfürdőzés ellen. A budapesti orthodox hitközség rabbisága Sussman és Steiff főrabbik7 aláírásával körlevelet bocsátott ki az orthodoxiához. A tudós orthodox papok rámutatnak arra, hogy a rituális fürdő lá togatottsága csökkent, ami a családi élet tisztaságának nagy hátrányára válik [a szerző kiemelése]. Ugyanekkor élesen állást foglalnak a közös strandolás és közös sportolás ellen, mint ami a zsidó etikába ütközik. A rabbinátus szigorú hangon hívja fel az orthodox közönség figyelmét arra, hogy ha felhívása eredménytelen maradna, kénytelen lesz szigorúbb eszközökhöz nyúlni.” 8 Szerencsére nem derülhetett ki, milyen szigorúbb eszközökre gondoltak a rabbik az orthodox közösség fürdőbe kényszerítésére, de a világi vezetés inkább a szelíd meggyőzést és a kérést választotta, racionális érvelés kíséretében. Az orthodox mikve megnyitását bejelentő röplap ugyanis felhívta a férfiak figyelmét a mikve látogatására, s ennek nem csupán hitéleti okai voltak. „...hogy hitközségünk a fürdőépitkezéssel épen hívei érdekében oly újabb terhet vállalt magára, mely az amúgy is túlterhelt háztartását súlyosan érinti. Ezen állandó plusskiadás fedezéséhez azonban híveink hozzájárulhatnak, ha nemcsak a nők, hanem a férfiak is a fürdőegység | 2021 ÁPRILIS 20 Ha a pesti zsidók – így Óbuda, Buda és Kőbánya nélkül számított – lélekszámát (214.000 fő) vetjük össze a csúcsévben feltételezett heti mikve-látogatásokéval (813), úgy teljesen érhető, hogy miért panaszkodtak mind az orthodox, mind a neológ rabbik a vallásosság visszaesésére. Ha minden orthodox – öt fővel számolt – család feje hetente egyszer elment a mikvébe, már az is megközelítőleg kitette a Körúti fürdő szinte teljes
