Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 MÁRCIUS 22 sokat jelentett számára Tisza István gróf barátsága. [...] Inkább a főváros községi politikája érdekelte és sok ideig Székely Ferenc azok közé tartozott, akik a régi Budapest sorsát irányították.” 2 A KÜLDÖTTSÉG TAGJAI: AZ ARANYSZÁJÚ FÕRABBI dr. Adler Illés (1868–1924) főrabbi, kiben egyesült a régi hagyományos zsidó szellem a modern élettel. Jesivatanulmányait Pakson, Balassagyarmaton, majd Pozsonyban végezte, de a vallási tanulmányok mellett világi ismeretekre, sőt doktorátusra is szert tett. Héber idézetekben gazdag, de egyébként magyar nyelvű szónoklataival hamar kitűnt, melyek nyelvezetét személyes kedvenceiből, Tompa Mihály, Szász Károly és Arany János írásaiból merítette. Első működési helye 1891től Kiskunfélegyházán volt. 1896tól óbudai rabbi volt, 1907től pedig a Rumbach utcai zsinagóga főrabbija lett. 3 Halálakor az egyik első részvétnyilvánító táviratot Habsburg József (1872–1962) főherceg küldte. 4 A tízezrekre menő temetésén dr. Hevesi Simon (1868–1943) Dohány utcai főrabbi többek között az alábbiakkal búcsúztatta: „[...] Megillet Téged az elismerés vallásosságodért, a hagyományok kultuszával összekötött művelődési törekvéseidért, világosságot szerető lelked melegségéért, mellyel megbecsülted a haladás, a kultúra, a tudomány értékeit. Szívedben nagy erőnek gazdagsága lakott, és te pazarul szórtad életerőd kincsét. Életed delén kidültél, nagy törekvések lelkes bajnoka! Lángoló lélek, izzó szellem, küzdő harcos a hivatás terén! – Isten veled! [...]” 5 A KÜLDÖTTSÉG TAGJAI: MÓRICZ ORVOSA dr. Zahler Emil (1875–1956) belgyógyász és gyermekorvos, a pesti hitközség jótékonysági elöljárója, a ferencvárosi körzet kiemelkedő alakja, a Páva utcai zsinagóga tiszteletbeli elnöke, akit 1928ban a Remete (ma: Sobieski János) utcai imaegyesület díszelnökének választott meg, mert 29 évvel korábban, amikor a kerületbe költözött, akkor ott kezdte meg vallásos tevékenységét.6 Ő volt Móricz Zsigmond kezelőorvosa is, akiről egyszer azt mondta: „Csak saját magától követelt emberfelettit. Én, mint orvosa, hasztalan próbáltam balzaci munkahajszájában mérsékletre inteni. »Ez hosszabbítja meg az életemet« – hárította el nevetve.” 7 1944 őszén Ara Jaretzian (1918– 2010) által a Zichy Jenő utca 1. alatt megszervezett ún. „Nyilas Kórház” egyik főorvosa volt, ahol viszonylagos biztonságban élhetett és dolgozhatott; Jaretziant később a Jad Vasem a Világ Igazai közé választotta.8 Zahler doktor szinte a haláláig ugyanabban a sarokházban praktizált, ahol a vészkorszak alatt, s előtt is tette. A „PARIS” GÕZÖSÉN NEW YORKBA A hajó CherbourgOctevilleból in dult szombat este, ezért Adler rab bi, hogy a vallási törtvényeket be tartsa, még péntek reggel a hajóra szállt9 (a hajón való utazás szabályait lásd: Kicur Sulchán Áruch 74. fe jezet). A Transatlantic Company „Paris” óceánjárója, fedélzetén a hitközség három képviselőjével 1921. november 21én, csütörtök délben kötött ki New York partjánál. Megérkezésükről Székely küldött rövid kábelogrammot, melyben közölte, hogy az Ellis Islandon a Hungarian Jewish Federation egész vezetősége üdvözölte őket, elsőként pedig Zerkovitz Emil (1870–1923) miniszteri tanácsos szorított velük kezet. ADLER RABBI LEVELE CSALÁDJÁHOZ A küldöttség megérkezése utáni he tekben az Egyenlőségen keresztül nem érkezett hivatalos híradás. Decem ber közepén Adler rabbi családjának küldött levelének részletét kö zölték, melyből az alábbi gondolatok kiemelésre érdemesek: „Nagyon szépen fogadtak bennünket; kéregetőket ritkán fogadnak nálunk ilyen lelkesedéssel. Száztagú deputáció várt a kikötőben, hazakísértek a szállóba és folyton jönnek a magyar ismerősök. A megérkezésünk híre benne volt az összes lapokban, még a New York Timesban is. Szent ügyünk lassan és nehezen halad, de majd csak megy. Nagyon kedves, előkelő urakkal, hölgyekkel ismerkedtünk meg már eddig is. Hála Istennek egészséges vagyok, és elég jól bírom a folytonos mozgást, szaladást, lármát. Jó volna tudni hogy vagytok ti? Higgyétek meg drágáim, nagy tanulsága van egy ilyen világkörüli útnak; rájön az ember, hogy a világ egy bolond, kavargó méhkas, egy mozgó hangyaboly és ha ezer csillogást, ragyogást, kincsek halmazát, felhőket hasító házakat, ömlő áradatot lát az ember: az egyetlen értékes és maradandó a meleg, tiszta, szeplőtlen családi otthon, ahol hű gyermekek egymást támogatva, derítve, szolgálva együtt élnek.” 10 AMERIKAI BIZOTTSÁG A MAGYAR ZSIDÓKÉRT A New Yorki magyar zsidók és azok szimpatizánsai 1922. január 3án az Astor Hotelben gyűltek össze, hogy bizottságot alapítsanak a Magyarországon élő zsidók megsegítésére, ahogy írták: „A New Yorki magyar zsidóság vezetői megértő szeretettel, meleg szívvel fogadták az óhazai testvérek vándorútra kelt küldötteit és fogadalmat tettek, hogy lehetővé teszik az emberbaráti és kulturális intézményeknek a fenntartását, ame lyeket a segítésre soha nem szorult budapesti zsidó hitközség – a magyar pénz elértéktelenedése folytán – segítség nélkül képtelen lenne folytatni.” 11 Az résztvevők maradéktalanul egyetértettek abban, hogy segíteni óhajtják az „óhazai” zsidókat, csupán abban oszlottak meg, hogy egy önálló nagygyűjtés vagy a Joint Dist ribution Committeen keresztül történjen a támogatásuk. Utóbbi észszerűségéről Székely érvelése győzte meg az egybegyűlteket. ELÕSZÖR A HITKÖZSÉG ELNÖKE TÉRT HAZA Az amerikai útról először, február 9én csütörtökön Székely Ferenc
