Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
2021 MÁRCIUS | egység 23 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO hitközségi elnök tért vissza, addig a küldöttség másik két tagja folytatta a városról városra történő „kalapozást”. Az Egyenlőség riportere mások mellett az alábbi kérdéseket tette fel Székelynek: „Mit üzennek az amerikai zsidók? Igen meleg üdvözletet hoztam azoktól a magyarországi származású amerikai zsidóktól, akik amellett, hogy hazájuknak hűséges polgárai, szívük minden dobbanásával Magyarország mellett vannak, tekintet nélkül arra, hogy ahol születtek vagy az a hely, ahol szüleik sírja domborul, ma Csehszlovákiának, vagy minek neveztetik. Mennyi az elért eredmény? Azt hiszem, hogy nagyjából elértük a kívánt eredményt: a hitközség intézményeinek egzisztenciájának biztosítását. Összegszerűleg nem is nyilatkozhatom, mert a gyűjtési akció még befejezve nincs. [...]” 12 ADLER RABBI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓJA Március 6án hétfőn reggel megérkezett (csak az érdekesség kedvéért rögzítjük, hogy a hazaút 17(!) napig tartott) Adler főrabbi is, aki bőröndjének kicsomagolása közben mesélt az Egyenlőség riporterének a három hónapos útról. Minden napra legalább egy találkozó esett, s a Rumbach főrabbija mintegy tízszer szónokolt amerikai zsinagógákban, közöttük a világ legnagyobbikaként számontartott EmánuÉl templomban, ahol a kántori funkciót a korábbi Dohány utcai főkántor, 1920 óta New Yorkban élő Quartin Szável (Zavel Kwartin, 1874–1952) látta el. Volt még szó konstantinápolyi szenior nagykövetének rituális vacsorájáról és a Lexington Színházban rendezett jótékonysági koncertről is, melyen részt vett Rózsa Lajos (szül.: Rosenzweig Sámuel, 1877–1922) operaénekes is. Rózsa a bevezetőben taglalt zsidóellenes megmozdulások áldozatának példaalakja is lehetne. 1920 áprilisában, az Operaház történetében először kellett megszakítani előadást, ugyanis Wagner Walkürjének közepén néhány tucatból álló csőcselék tört be a nézőtérre, akik „Abzug Rózsa! Le a zsidó énekessel! Le a nemzetgyilkos galíciai zsi dóval!” – és hasonló botrányos frá zisokat kiabáltak. Rózsa, mielőtt tá vozott volna a színpadról, még annyit mondott, hogy a háború alatt per sze nem tüntettek ellene, amikor be utazta az országot, hogy jótékonysági hangversenyeket tartson a há ború rokkantjai megsegítésére.13 Ezután az őstehetség meg sem állt Amerikáig. A küldöttséget fogadta John Francis Hylan (1868–1936), New York város polgármestere is, aki zanzásítva az alábbiakban állította párhuzamba a zsidók magyarországi és amerikai helyzetét: „Hallom, hogy önöknél szomorú és sajnálatos nézeteltérések vannak a zsidók és a nem zsidók között, amelyek nem egyszer a gyűlölet forrásává lesznek. Amerikában tapasztalni fogják, hogy ilyesmi itt teljességgel lehetetlen. Nálunk nincs különbség ember és ember között és nem kételkedem benne, hogy nemsokára az én magyarországi keresztény testvéreimen is úrrá lesz a jobb belátás. Minden becsületes és munkás polgár egyformán hasznos tagja az államnak. Ez minden politikai bölcsesség alapja. Én vallásos és buzgó katolikus vagyok. De csak a templomban. A templomon kívül csak arra nézek: ki hogyan dolgozik. [...] Ha az amerikai zsidó intézmények baja jutnának, az amerikai keresztény intézmények mind egy szálig melléjük állnának és nem engednék, hogy helyzetük válságosra forduljon.” 14 AZ EREDMÉNYEK A pesti neológ hitközség három küldöttének emberfeletti munkája és az Egyesült Államokba telepedett ma gyar gyökerű zsidók jóindu la ta meghozta a várt eredményt. Szinte a hazaérkezésükkel egy időben 15 ezer dollár gyorssegélyt folyósítottak a hitközségnek, mely a legégetőbb problémákra nyújtott hűs gyógyírt. Ezután pedig a Joint felállította az ún. rehabilitációs bizottságát, mely fi gyelemmel kísérte az iskolák és az egészségügyi és szociális intézmények működését, hogy azokat a lehető legeffektívebb módon tudják támogatni. 15 1 „A »Paris« oceánjáró fedélzetén...”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 45. szám, 1–2. old.; 2 „Meghalt Székely Ferenc a Belvárosi Takarék elnöke”, Ma gyarország, 1936. 43. évf. 85. szám, 5.; 3 „Hirek – Dr. Adler Illés emlékezete.”, Egyenlős é g , 1924. 43. évf. 10. szám, 9. old.; 4 „József főherceg levele Adler Illés özvegyéhez”, Egyenlős é g , 1924. 43. évf. 8. szám, 4. old.; 5 „Hevesi főrabbi beszéde a templom kapujában”, Egyenlős é g , 1924. 43. évf. 9. szám, 3. old.; 6 „Hirek – Dr. Zahler Emil ünneplése.”, Egyenlőség , 1928. 48. évf. 19. szám, 14. old.; 7 Vajda Sándor, „Móricz Zsigmondról beszél az orvosa”, Ország-Világ , 1957. 1. évf. 23. szám, 14. old.; 8 Gábor Zsuzsa dr., „Kórházalapítás az ostromgyűrűben”, Orvosi Hetilap , 2003. 144. évf. 48. szám, 2377–2378. old.; 9 „Adler Illés elmondja amerikai útjának emlékeit az Egyenlőségnek II.”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 11. szám, 6. old.; 10 „Levelek Amerikából”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 50. szám, 6. old.; 11 „Bizottság alakult Amerikában a magyar zsidók megsegítésére”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 2. szám, 14. old.; 12 „Székely Ferenc itthon”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 6. szám, 4–5. old.; 13 „Nagy botrány az Operaházban.”, Az Ujság, 1920. 18. évf. 83. szám, 3. old.; 14 „Adler Illés elmondja amerikai útjának emlékeit az Egyenlőségnek”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 10. szám, 8. old.; 15 „Hirek – Az amerikai Joint kiküldöttje Budapesten.”, Egyenlőség , 1922. 41. évf. 11. szám, 11. old. Adler Illés rabbi (FORRÁS: MILEV)
