Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 MÁRCIUS 16 menekült az üldöztetés elől (1943. május 20án érkezett). Ideje nagyobb részét Pesten, egy Kertész utcai lakásban töltötte. Mielőtt továbbment a Szentföldre 1944. január 20án, kihirdette, hogy ha az adakozás által életet lehet menteni, akkor nincs megszabott határa az adomány mértékének, ezzel biztatva az embereket, hogy, ha tehetik, segítsék minden erejükkel a veszélyben lévőket 12. Az életmentés és az adakozás esetében külön felelősséggel tartozik az em ber a rokonaiért, akik elsőbbsé get élveznek másokkal szemben, ahogy ez a prófétai tanításából kiderül: „...Ne zárkózz el a testvéredtől” 13. A SORBAN ÁLLÁS TÖRVÉNYEI – SZABAD-E ELÕRE FURAKODNI, AMIKOR MINDENKINEK JUT, CSAK TÖBBET KELL VÁRNI? Elfogadott alapelv a legtöbb helyen, hogy érkezési sorrendben kerülnek sorra az emberek, akár vásárlásról, akár ügyintézésről van szó. Íratlan törvény, hogy aki később jön, az beáll a sor végére. A háláchá szerint nem etikus ügyeskedni, kikerülni a sort vagy előre furakodni. Ezt egy tórai mondatból vezet le 14: „Igazságot, igazságot kövess!”, ami ből a Talmud15 azt vezeti le, hogy kétféle igazság van: az egyik a szabályok igazsága, amit a törvények írnak elő, a másik a kompromisszumok igazsága, ami a közös megegyezéseken alapul. A Sulchán áruch 16 szerint dicséretes, ha egy per esetében inkább kompromisszumra törekednek a felek, mint bírósági ítéletre. Ugyanis a törvényi ítélet esetén egy fentről jövő kényszer rendezi a viszonyokat, közös megegyezés esetén azonban az emberek maguk jutnak kompromisszumra, ami erősíti a közösséget és az egészséges társadalom jele. A sorban állás rendje is egyfajta társadalmi konszenzus, ami a sorban állókat kötelezi17 . Senkinek nincs joga azt mondani, hogy az ő ide je drágább, és ezért előbbre kell kerülnie: csak a sorban állók közös döntésén alapulhat, ha valakit előre engednek. Érdemes megjegyezni itt, hogy a sorban állás rendje az eladót nem kötelezi 18. „AMIKOR A SZEGÉNY EMBER KINÉZTE A ZSÖMLÉT” – SZABAD-E KIKERÜLNI A SORT, HA NINCS ELÉG A KINÉZETT DOLOGBÓL Amikor a boltban van elég áru, akkor a sorban állásnak csak az időveszteség a tétje. Amikor azonban nincsen ott elég elérhető termék, akkor a tét az, hogy ki fog hozzájutni az áruhoz. Ehhez kapcsolódik a híres talmudi téma, amelynek az a neve, hogy a „áni möhápéch böchárárá – szegény ember, aki ki nézte magának a zsömlét”19 . Ez vonatkozik, arra, ha valaki valamit kinézett magának, amiből csak egy van, de még nem sikerült végbe vinnie az adott dolog (munka, ingatlanvásárlás vagy bérlés, tárgy stb.) megszerzését. A zsidó jog a megszerzést a birtokba vételtől számítja. Az, hogy valaki kinézett magának valamit, még nem teszi tulajdonossá, vagyis, ha más szerzi meg, az nem számít lopásnak. A Talmud szerint azonban, ha egy szegény ember nézett ki magának valamit, amiből itt nincs több, és megállapodtak20 , akkor tilos őt megelőzni, és gonosz, aki ezt megteszi, mivel a szegénynek nem lesz lehetősége utánajárni, hogy máshol szerezze be a zsömléjét. * * * Oltópont Izraelben FORRÁS: TIMES OF ISRAEL
