Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
2021 MÁRCIUS | egység 15 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT SZABAD-E ELŐRE FURAKODNI A SORBAN AZ OLTÁSÉRT? Az oltási „szezon” megindulását követően több etikai dilemma merült fel az emberekben az oltási sorrend betartása kapcsán. A legtöbbször felmerült kérdéseket megvizsgálva szeretném megmutatni a zsidó jog és etika álláspontját. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA kell tennie azért, hogy ő maga életben maradjon és megőrizze az egészségét, ahogy írva van5 : „Csak vigyázz magadra és őrizd lelkedet gondosan... Vigyázzatok tehát nagyon magatokra”6 . A fenti példában a víz tehát azt illeti, aki magával vitte. Még akkor is, ha a másik erősebb és képes lenne erőszakkal elvenni tőle a vizet, akkor sem teheti ezt a Tóra szerint, mert a háláchá értelmében a másikat illeti. Ha jogtalanul mégis elveszi tőle, akkor az már a gyilkosság tilalmával ütközhet 7. Sok vélemény szerint még egy kismértékű veszélyt is vállalnia kell az embernek annak érdekében, hogy a másikat egy nagy veszélyből ki mentse. Azonban a saját életét nem kell komolyan veszélyeztetni az embernek valaki más életéért8 . A ve szély vállalásának mértékét il le tő en vita van arról, hogy kötelezőe pl. vesét adományozni, de vért adni szükség esetén mindenképpen köte le ző9. MENNYI CÖDÁKÁT KELL ADNI A SAJÁTOMBÓL MÁSNAK? Nem csak az életmentés kötelező a zsidóságban, de az is, hogy má so kat támogassunk, ha szorult hely zet be kerülnek10. Azonban az ada ko zás nak a talmudi bölcsek11 meg ha tározták a mértékét: az ember a vagyonából 10%ot köteles ado mány ba adni. Még helyesebb, ha 20%ot adományoz, de a többit tart sa meg magának. Az adakozás mic vájának ugyanis nem az a célja, hogy a szegény ember az adakozó ká rára jusson pénzhez. A tisztességes módon megszerzett pénzt az ember tartsa meg magának, és csak egy részével segítse a szegényeket. Ide kívánkozik egy rabbinikus döntés a II. világháború idejéből. Áron Rokéách rabbi (1880–1957), a belzi rebbe Galíciából Magyarországra Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szempontok kizárólag vallásjogi keretek között érvényesek és előfordulhat, hogy ütköznek az állami előírásokkal. Ilyen esetben az állami törvényeket nem szabad áthágni! A konkrét helyzetek megvitatása előtt tekintsük át a legfontosabb háláchákat, amik kapcsolódnak a témához, vagyis az életmentés kötelezettségét, az adakozás micváját és a sorban állás szabályait. MI A HATÁRA AZ ÉLETMENTÉS BIBLIAI PARANCSÁNAK? A tórai előírás azt mondja1 : „Ne állj tétlenül felebarátod vérénél!” A Talmud2 ezt úgy magyarázza, hogy amikor az ember látja, hogy valaki életveszélyben van, pl. megtámadta egy vadállat vagy fuldoklik, akkor mindent meg kell tennie a lehetőségei szerint, hogy megmentse. Ebben a témában a Talmud3 a következő teoretikus esetet hozza fel: „Ha ketten járnak az úton [a sivatagban], és az egyiknek a kezében egy kancsó víz van, ha mindketten isznak belőle, akkor mindketten [szomjan]halnak, de ha az egyikük megissza, akkor ő eléri a lakott területet... Ákivá rabbi azt tanította, »Élhessen testvéred melletted!« 4, vagyis a Tóra arra utal, hogy a te életed előbbre való testvéred életénél”. Ebből a talmudi passzusból kiderül, hogy habár segítenünk kell a bajbajutottakon, de más megmentésének céljából nem kötelességünk életveszélybe sodorni magunkat. Az embernek ugyanis mindent meg
