Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-03-01 / 140. szám

JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2021 MÁRCIUS 14 maga is az épületben lakott. A fürdő 1888­tól kád­, gőz­ és hullámfürdő volt. Az üvegtetőt Róth Miksa készítette és a falakat díszes csempe borította. 1896­ban összekapcsolták a Hotel Royallal. A fürdő 1944­ig működött. A szálloda tu­lajdonosa, a Corinthia cég 2002­ben a szállodát átépítette, bővítette és megvette az egykori, romos fürdőt is, amelyet sikerült felújítania. A régi mikve céljait egy vastartamú vizet adó forrás szolgálta, ami a körút alatt tört fel 18. ORTODOX MIKVÉK 1925­ben csak három orthodox hitközségi mikve működött Budapesten19 . A Rácfürdőben (I. Hadnagy utca 8 ­10), a Kör­úti Fürdőben (VII. Erzsébet körút 49.) és a VIII. kerületi Magdolna utca 29­es szám alatt. A körúti rituális fürdőt az orthodox hitközség addig üzemel­tette, amíg saját tulajdonú mikvéje el nem készült a Kazinczy utcában. A Royal­mikve puritán voltáról a Pesti Napló egyik 1928­as cikkéből20 következtethetünk, amikor Grósz Dávid cipészmester megcsúszott a fürdőben, és súlyosan megsérült. „Grosz kártérítési pert indított a Royal-nagyszálloda részvénytársaság ellen azon az alapon, hogy a síkos fürdőhelyiségben sem szőnyeg, sem pok­róc nem volt s a tulajdonos egyéb módon sem gondoskodott arról, hogy a fürdőzők az elcsúszás veszélyétől megóvassanak. A budapesti törvényszék és ítélőtábla a Royal-nagyszálloda részvénytársaság kártérítési kötelezettségét megállapította, (...) Felülvizsgálati kérelmében a társaság azt panaszolta, hogy a rituális fürdő nem tekintendő nyilvános fürdőnek, s ezért az ott be­következett balesetért a fürdő tulajdonosa nem felel. Ezzel szemben a kúria megállapította, hogy a fürdőt az izraelita ortodox hitközség valamennyi tagja látogathatta. Már pedig az ortodox izraelita hitközség tagjainak száma Budapesten köztudomás szerint olyan nagy, hogy a pusztán ezek által használt rituális fürdő is már nyilvános üzemnek tekintendő.” A szállóbeli mikvét ezután már csak két évig látogatta az orthodox közönség. 1925. szeptember 13­án ugyanis meg­történt a Kazinczy utca 16. szám alatti rituális fürdő alap­kőletétele, és a mikve 1930. szeptember 9­én meg is nyílt. Ezért vehette át a Royal­mikvét a neológ hitközség, amelyet plakátokon jelentett be a közösségnek. Az orthodox hitközség kezelésében a Kazinczy utcai mik­ve mellett Pesten még egy intézmény maradt, a Magdolna ut­ca 29. szám alatti (Rácfürdő­beli rituális fürdő Budán volt). A VIII. kerületi Magdolna utcai saroktelken álló földszintes épületek nem csak mikvének, de imaháznak, óvodának, vá­góhelynek, irodáknak, kifőzésnek is otthont adtak. A mikve épülete 1880 körül épült, 1917. április 2­án került az ortho­dox hitközség tulajdonába21 . E telken ma már nincs működő intézmény. Napjainkban a Kazinczy utcai mikve az egyetlen élő rituális fürdő (Buda)Pesten. Hajdani gőzfürdő a mostani Kazinczy utcában Haber által egy pillanatra még be is pillanthatunk a zsidó hitélet porajcheszei mögé: „Topf Ezekiel, a nyurga férfit, aki, mint istenes és szent férfiakhoz illik, állan­dóan térden alul érő fekete kabátban járt, melytől a hosszúságon kívül egyéb egyéni tulajdonságot egyáltalán nem követelt, nevezetes alakja a kilenek. Ö a samesz. Eme hivatásánál fogva igen bokrosak az ő teendői. A mik ­ve­ben (rit. fürdő) húzza a rángató kutat, mely a víztartály bendőjét megtölti. A vizet a fürdőhöz ő forralja [kiemelés tőlem, DG]. Ő szedi be a hitközségi tagjárulékokat és a „chaje czal”-os kegyes adományokat. Söpri, tisztogatja a templomot, hétköznapokon gyúj­togatja a gyertyát, ő vigyáz az iskolába becsukott gyermekekre. Ő »rakja« a sóletet; süti a maczeszt. Virraszt a holtak mellett és megmossa őket utolsó útjuk előtt, ő hordja szét a rasekól mondanivalóit és a kol határozatait. A ki­lebe tévedt »ajrachok«-nak (vándor-koldusoknak) ő a kalauzolója. Szóval élők és holtak, gyermekek és aggok, férfiak és nők, jó étvágyúak és koplalók, ünnepen és hétköznapon megannyian az ő legfelsőbb hatáskörébe tartoznak. Büszke is a méltóságára, ámbátor húsz forint az egész havi járandósága.” 15 A századfordulón a főváros fürdőfejlesztési programot indított a Sáros (Gellért) és Rudas fürdő fejlesztése érdeké­ben. Addig magánépítkezések nyomán jöttek létre Budapest fürdői. Így a Körúti Fürdő16 is a Royal Szálló épületében. Ez a volt az fürdő a város pesti oldalán, amely ma is áll, és amiről biztosan tudjuk, hogy zsidó rituális fürdővel is ren ­delkezett. Ezt a mikvét először az orthodoxia, 1930 után a Pesti Izraelita Hitközség üzemeltette. Az egykori Royal szálló megnyitásával párhuzamosan épült fürdő a szomszéd lakóház udvarán, illetve mélyföldszintjén volt. A lakóépület tervezője és tulajdonosa Freund Vilmos építész17 volt, aki 15 Haber Samu: Egy vallás, két vallás . Regény. 4. folytatás. Közli: Egyenlőség, 1896. március 6. 22. o.; 16 A fürdő maga az Erzsébet körút 51 ­es szám alatt van, de bejárata a 49­es szám alatt van, a szálloda oldalában.; 17 Freund Vilmos (Paks, 1846 – Budapest, 1922). Andrássy úti ma ­gánpaloták építője. Ő tervezte a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai kórházát, a Bródy Adél Gyermekkórházat, az Izraelita Siketnémák Országos Intézete Bethlen téri épületét és a Kozma utcai izraelita temető ravatalozóját is.; 18 „...egy grottaszerű, szűk nyílású barlang, az egykori vízkifolyó. Ezt nem építették fel 2006­ban. A természetes megvilágítás az udvarról érkezik színes üveg födémen keresztül. A Freund­épületnél a körút alatt található a vastartalmú gyógyvizet adó kút. (...) a városligeti Széchenyi Gyógyfürdő felé tartó termálvíz ágának egy ere található meg itt. Ezt az eret néhány éve egy hévízfeltöréses baleset miatt – újabb baleset megelőzése céljából – lezárták, így a körúti fürdőt ma már nem termálvíz látja el.” Jeney András. Erzsébet körút 51-53. Forrás, URL: http://budapest100.hu/house/erzsebet ­korut­51­53/; 19 Közli: Zsidó Újság, 1925. október 16.; 20 „ Baleset a fürdőben . A Royal ­nagyszálloda részvénytársaság rituális fürdőt tart üzemben, amelynek minden jövedelme őt illeti, a fürdő felett pedig a felügyeletet a budapesti autonóm ortodox izraelita hitközség gyakorolja.” Pesti Napló, 1928. március 10. 20. o.; 21 Forrás: a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség Levéltára. egység | 2021 MÁRCIUS 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom