Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-02-01 / 139. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 FEBRUÁR 18 lévő Donaubadnál kevésbé elegáns, viszont annál sokkal kényelmesebb14 volt. A következő jelentést a mikvéről Jankovich Anton adja, aki 1838-as könyvében15 ezt írja: „A Meszetits’sche fürdő Theresienstadtban, 2 Mohrengasse Nro 857ben16 található, egy kertben, és 7 fürdőszobából áll. A fürdőkhöz a kútvizet a kertből veszik. E külvárosi izraeli lakosság szinte kizárólagos látogatói az intézetnek”. Jankovich nem tud arról, hogy az Orczy-házban egyáltalán lenne fürdő, noha felkészülten tárgyalja a témáját. Két évre rá, 1840-ben viszont H. Schlesinger az Orczy-házbeli fürdőt ajánlja másoknak. „Az egyikük a Meszetits’sche fürdő (Theresienstadt, Ellenbogengasse, hét fürdőszoba) az udvaron található kertben áll. Azonban a kabinok sötétek. Sokkal hasznosabb az Orczischen báró házának épített fürdője a Königsgasseban”17. A korabeli hivatalok rendszeres működése még egyszer fellebbenti a fátylat az Orczy-ház fürdőjéről. Említi ugyanis Pest város főügyésze, Milinkovics Mihály, aki 1841. február 2-án pert indított az Orczy-család ellen állítva, hogy 1837 novemberétől 1840 októberéig nem fizették meg a fürdő után járó évi 20 forint, összesen 60 forint adót, noha erre többször is felszólítást nyertek. A városi tanács 1841. február 25-én tartott ülésén feltűnően barátságtalan végzésben utasította rendre – az ügyészt. Mint írják: az Orczy-házban most nincs fürdő, a tiszti ügyész pedig foglalkozzon más hátralékokkal18 .) A zsidó fürdő következő publikált említése már 1855-ös, amikor a Feldmann’s Wegweiser19 a Meszetits fürdőt mutatja be, szót sem ejtve immár az Orczy-házról. „A Messetich’e Bad Theresienstadt-ban van. Ellenbogengasse. 10 fürdőszobával rendelkezik. A sötét kertben fekszik, amit a szokásos szökőkútlapok táplálnak, és csak a zsidók használják.”. Az Ellenbogengasse (Könyök utca) a mai Andrássy út helyén húzódott, és a fürdő főbejárata helyének és a szobái számának változása arról tanúskodik, hogy időközben a fürdőházat átépítették. A bejárat helyének változását az is indokolhatta, hogy a Két Szerecsen utca fokozatosan leromlott, a nappal a zsidó szegények, házalók, kóser kifőzések világa, éjszaka pedig a „düledező korhelyek s a festett arczu ledér leányok” vidéke volt ez20 . Itt indul Kóbor Tamás Ki a gettóból! című nagyszerű zsidó regénye21 is. Az Orczy-házi fürdő hattyúdalát Diószeghy Miklós 1929-ben a Budapesti Hírlap hasábjain írta meg 22: „Orczy bárók építették az empir díszítésű, kétemeletes palotát százhúsz évvel ezelőtt s ennek az építkezésnek akkor szenzációja is volt, amennyiben nyilvános fürdőt rendeztek be a többszárnyú ház egyik részében. Eltűnt a nyilvános fürdő, sőt annyira elhanyagolt állapotba került az épület, hogy évtizedek óta egyetlen fürdőszoba sincs az Orczy-házban, amely menekültek és bizonytalan egzisztenciájú emberek szállása lett a világháború idején.” A Meszetits-fürdő és kertje a Két Szerecsen és a Könyök utca között 1867-ben 14 „Warme Donaubäder trifft mann, elegant eingerichtet in dem Pfefferschen Hause (im fogenantem Donaubad, Leopoldstadt, Donauzeile) minder elegant aber viel wohlseiler im Baron Orcyschen b...”. In: Gemälde von Pesth und Ofen mit ihrem Umgebungen. Ein Wegweiser für Einheimische und Fremde. Pest, 1837.; 15 Pesth und Ofen ihren Einwohnern, besonders im medicinischer und anthropologischer Hinsicht ; Dargestellt von Dr. Anton Jankovich, Hofarzte Sr. k. k. Hoheit des Erzherzogs Joseph, Palatinus von Ungarn, und Mitgliede der Pesther Medicin. Fakultät. Ofen, gedruckt mit königl. ung. Universitäts-Schriften 1838. 52. o.; 16 A későbbi házszámozás szerint az épület 1383-as számon található. (Pester Lloyd-Kalender für das Jahr 1866., 87. o.; Sz. kir. Pestvárosában lévő házak-jegyzéke 1863, 17. o.; Pesther Häuser-Schema 1852. III., 35. o); 17 Medicinische Topographie königlichen Freistädte Pesth und Ofen. Eine von der löblichen medicinischen Facultät zu Pesth gekrönte Preisschrift. Verfasst von H. Schlesinger, Doctor der Medicin, Magister der Geburtshilfe und Mitglied der medicinischen Facultät zu Pesth, Pesth. In Commission bei Kilian et Comp. 1840, 22. o.; 18 Magyar Nemzeti Levéltár, P 0529 jelzet, 14. csomó. Fasc. XIII. No. 6-19. és 23. csomó. Fasc. XXII. No. 3-4.; 19 Feldmann’s Wegweiser durch Pest und Ofen und deren Umgebungen. Zweite, ganz umgearbeitete Auflage von Dr. Joh. Christ. Seitz. Pest, 1855. 116. o.; 20 Borostyáni Nándor: A kétszerecsenutcza. Fővárosi tárcza. Vasárnapi Újság, 1874, XXI. évf. 49. szám, 781-782. o.; 21 Kóbor Tamás: Ki a ghettóból . Franklin Társulat, 1911.; 22 Diószeghy Miklós: Lebontják az Orczy házat. A régi Pest színei a vén házban, amelyben elpusztíthatatlan a humor. In: Budapesti Hírlap, 1929. február 2. 11. o.
