Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-02-01 / 139. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 FEBRUÁR 16 RITUÁLIS FÜRDŐK nyomában a régi Pesten 1. rész AZ ORCZY-HÁZTÓL A KAZINCZY UTCÁIG A hajdani pesti zsidóság életmódjának rekonstruálását forráshiány nehezíti, így a levéltári hagyatéktól, az útirajzokon és a végrendeleteken át a vicclapokig minden utalás gazdagíthatja, pontosíthatja a történeti kutatást. Az adott kornak megfelelő zsidó civilizációs eszközök, szolgáltatások nyomai könnyen váltak az enyészet martalékává, s úgy látszik, javarészt ilyen sorsra jutottak a pesti rituális fürdők, a mikvék is. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA Míg Budán feltárták a XIII. századi mikvét is, és nemkülönben tudunk a hőforrások rituális használatáról1 , Pesten XX. század előttiek helyét – a források ellentmondásossága miatt – problematikus beazonosítanunk. A rituális fürdő nem (csak) a test, hanem a lélek, sőt a háztartási eszközök spirituális/rituális megtisztulásának fontos eszköze volt és maradt. A mikve a zsidó vallásgyakorlás leglényegéhez tartozik, így elképzelhetetlen egy vallásos zsidó közösség nélküle. Míg a zsinagóga fontos, a mikve elsődleges. Tehát, ha nem is találunk létére, működésére utaló forrásokat, az még nem jelenti, hogy ne lett volna rituális fürdő, sőt dokumentált hiányának ellenére is feltételezhetjük valamilyen formájú jelentlétét. Fontosságát jelzi, hogy a mikve használatának módja feletti viták Magyarországon még a XIX. században is fellángoltak 2. A pesti –tehát nem a budapesti – mikvék történetét Büchler Sándor történeti összefoglalójára támaszkodva 1807. január 25-ével kezdhetjük, amikor a közösség tagjai – akik még a városi tilalom miatt nem alkothatnak zsidó hitközséget – elhatározták egy mikve felépítését 3 . Ek kor már (legalább) két gyülekezeti tér szolgálta a zsidó vallásgyakorlat céljait Pesten, mindkettő a Király utcában, s az egyik az Orczy bárók hatalmas bérházában, az ún. Orczy-házban. Ez az épület volt a pesti zsidóság első Az Orczy-ház Klösz György felvételén, 1890 1 „IV. Béla uralkodása idején Izsák ben Mózes bécsi tudós elvetődött Budára és Esztergomba, ahol hitsorsosai megkérdezték, vajon a két város melegforrásaiban megfürödhetnek-e a nők menstruatio után. Kételkedtek, hogy a melegforrások éppúgy megfelelnek-e a rituális szabályoknak, mint a hidegek. A rabbi megengedte, hogy «Budun» zsidó asszonyai a „thermákat”, a meleg fürdőket is használhassák.” Forrás: Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867ig. IMIT, 1901. 27. o. [Egyéb hivatkozás: Jichak ben Mose, (1180–1250): Or záruá. Shlomo J. Spitzer–Komoróczy Géza: Héber kútforrások Magyarország és a magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686 ig 159. oldal]; 2 Vö. a zentai fürdő feletti 1817-es vitát. Magyar zsidó Szemle 15. 1898/4. szám. Dr. Kohn Sámuel: Kohn Schwerin Götz . 306-307. o. egység | 2021 FEBRUÁR 16 egység | 2021 FEBRUÁR 16
