Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-02-01 / 139. szám
egység | 2021 FEBRUÁR 10 A HOLOKAUSZTMÚZEUM, AMI NEM A NÁCIKRÓL SZÓL KÖVES SLOMÓ A SORSOK HÁZA-PROJEKTRÕL A 76 órás műsorfolyam ötletgazdája Köves Slomó rabbi volt, aki a Sorsok Háza projektet is vezeti. A leendő múzeum épületében készült interjújában arról beszélt, hol tart most a projekt, melynek 2021-es megnyitója, úgy tűnik, a koronavírus-járványra való tekintettel csúszni fog. teljes új kiállítási forgatókönyv, több száz túlélővel és életmentővel készítettünk életinterjút, bevontunk nemzetközi történészeket és múzeumfejlesztő társaságokat. A tervek szerint idén már meg kellett volna, hogy nyíljon, de ehhez még legalább egy évre van szükség. – A forgatókönyv kapcsán sok kérdés merült fel a sajtóban, beszéljünk most ezekről. Elsőként arról az öt alapelvről, amit megfogalmaztak azzal kapcsolatban, hogyan is kellene felépülnie ennek a múzeumnak. – Öt olyan alapelv van, amit elengedhetetlennek tekintünk. Ez a történelmi kontextus, a személyes megszólítás, az érzelmi bevonódás, a zsidó szempont és a naprakész nyelvezet. Mit értünk ez alatt az öt szempont alatt? A történelmi kontextus nagyon fontos. Ahhoz, hogy megértsük, mi veszett el a holokauszt idején, fontos megismerni, kik az áldozatok és ők hogyan kapcsolódnak Magyarországhoz. A zsidók egyenjogúsításától kezdjük el bemutatni a magyar zsidó történetet egészen napjainkig. Ebből indul a második tézisünk, hogy az emlékezés akkor tud maradandó lenni, ha személyessé tesszük. A személyes vonalhoz viszont családtörténeteket kell megismerni. Ezek nem 1944-ben kezdődnek, hanem egy organikus folyamat részei. A kormány tervei szerint minden magyar középiskolás el fog jönni a Sorsok Házába. Ezeknek a gyerekeknek a legnagyobb része már semmilyen módon nem kapcsolódik ehhez a történethez, és a zsidóságról sincs semmilyen fogalma. Ezért fontos, hogy a zsidókat ne csak úgy ismerje meg, mint tehetetlen áldozatokat, akiket sajnálni kell, hanem értse meg, mit jelent az, hogy magyar zsidóság. – A történelmi kontextusnál maradva talán a legfontosabb kérdés, ami fölmerült a Sorsok Házával kapcsolatban, hogy hogyan taglalja a magyar állam és a magyar állami intézmények felelősségét a két világháború között, illetve a II. világháború során. A magyar állam 2014-ben azt a történelmi kötelességet vette magára, hogy a magyarországi holokauszt áldozatainak, és azon belül is a gyermekáldozatoknak méltó emlékhelyet hozzon létre egy oktatási központtal és egy múzeummal. Ehhez az kell, hogy kellő érzékenységgel, ugyanakkor történelmi hitelességre nagy hangsúlyt téve minél több társadalmi csoportot megszólítva tudjon a témához hozzányúlni. Mi körülbelül két éve azt vállaltuk, hogy olyan új beltartalmat hozunk létre, amely ezeknek a feltételeknek megfelel. Ebben a folyamatban sokat haladtunk előre, létrejött egy