Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-12-01 / 149. szám

2021 DECEMBER | egység 31 MESE | MISPÓHE DÉNES ANNA MESÉJE ILLUSZTRÁCIÓ: TAUSZ GÁBOR EZRA Napóleon és a tisá böávi böjt Bizonyára mindannyian hallottatok már a híres francia hadvezérről, Bonaparte Napóleonról. Akkor most ta­lán azon is elcsodálkoztok, hogy hogy kerül a csizma az asztalra, vagyis mit keres a francia császár és hadve­zér egy zsidó mesében. Talán bizony zsidó volt? – kér­dezhetitek, és erre a kérdésre teljes bizonyossággal felel­hetjük, hogy nem, Napóleon egyáltalán nem volt zsidó, viszont sok mindent tett azért, hogy a zsidók jobban él­hessenek Franciaországban, mint korábban. Sőt, nem­csak Franciaországban, hanem mindenfelé, ahol híres hadserege megfordult és fényes győzelmet aratott, Na­póleon könnyebbé tette a zsidók életét. A kis termetű császár – azt mondják, Napóleon igen­csak alacsony volt – óriási csatákat vívott. Hiába van messze Franciaország Izraeltől, az a távolság szinte semmi nem volt az rettenthetetlen francia hadsereg ka­tonáinak. Azt mesélik, hogy Napóleon, 13 ezer fős se­rege élén, éppen a zsidó nép legnagyobb gyásznapján, tisá böáv böjtjén érkezett meg Izrael földjére. Ahova csak ment, sírást-rívást hallott: a zsidók imád­koztak a zsinagógáikban és si­ratták a lerombolt jeruzsálemi Szentélyt. A császár azon­ban nem tudta ezt, csak a sok sírást, panaszt, jajszót hallotta, látta az embereket, akik a földön ülve olvasnak szomorú han­gon egy könyv­ből, és nem ér­tette, mi történik. Ment ide, ment oda, mindenhol ezt látta. Vé­gül már nagyon furdalta az oldalát a kíváncsiság, odament az egyik jajveszé­kelő, nagy szakállú, öreg zsidóhoz, és megkérdezte: „Mondd, mi történt veletek? Miért sírtok, miért szomor­kodtok mindannyi­an? Miféle csapás ért benneteket, hogy ahova csak megyek, mindenütt szomorú embereket látok és sírás hangjait hallom?” Azt válaszolta erre az idős zsidó ember: „Uram, óriási a mi bánatunk. Már több mint 1700 éve nincsen Szen­télyünk, a rómaiak lerombolták, tönkretették, népünket szétszórták. Nem tudunk felmenni évente háromszor a Szentélybe, ahogyan az Örökkévaló parancsolta, nem tudunk áldozatokat bemutatni Istennek, hát hogyan ne sírnánk, hogyan ne zokognánk? Nézd csak meg, a házaink falán egy meszeletlen faldarab mutatja, hogy mindaddig szomorúan vagyunk, míg fel nem épül újra a Szentély, és, uram, ha eljönnél egy esküvőre, láthat­nád, hogy még azon a boldog napon is emlékezünk a Szentélyre és egy poharat törünk el az emlékére. Mert nem lehet soha teljes az örömünk, amíg Isten nem hoz­za vissza az összes zsidót Izraelbe és nem építi fel Jeru­zsálemben, a szent városban a Szentélyt.” Napóleon megrendülten hallgatta az öregember el­beszélését. 1700 év telt el, és még mindig siratják a Szen­télyük lerombolását? Azt mondta: „Micsoda csodálatos nép a zsidó nép! Nem feledkezik meg a történelméről és vágyik arra, hogy Istenhez közel legyen! Biztos vagyok benne, hogy Isten meg­segít benne­teket, és visz ­szahozza az egész népe­teket az Ígé­ret földjére és felépíti a Szentélyt is, ami után any ­nyira vágyakoz­tok.” Napóleon ideje óta el­telt még két­száz év. Azó­ta is minden nap várjuk és imádkozunk, hogy eljöjjön a megváltás és felépüljön a Szentély. Mi­nél hamarabb, akár már ma! 2021 DECEMBER | egység 31 MESE | MISPÓHE

Next

/
Oldalképek
Tartalom