Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-12-01 / 149. szám
2021 DECEMBER | egység 21 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO tépését azzal, hogy nem „csak” a felgyújtott Tóra látványánál, hanem a TáNáCh bármely könyvénél és a tfilinnél is így kell cselekedni. Eddig azonban nem hozzák összefüggésbe a Tórával – chász vesálom – történő szerencsétlenséget a böjttel. A Sulchán Áruch 6 említést tesz ar ról, hogy három rémálom esetében – közötte az égő tóratekercs látványával – még sábeszkor is lehet böjtölni. Azonban itt még mindenképpen különbséget kell tenni az égés és a leejtés között, mely utóbbi visz szafordíthatatlan kárt nem okoz. A praktikus zsidó életre íródott Kicur Sulchán Áruchban 7 viszont már egyértelműen az áll, hogy ha valaki leejt egy tóratekercset, még ha az takaróban is volt, böjtölnie kell, és az a „szokás”, hogy azok is böjtölnek, akik látták az esetet. S bár a Ki cur Sulchán Áruch sem írja, hogy hány napig kell ilyenkor böjtölni, elterjedt, hogy negyven napon keresztül. Utóbbi eredete valószínűleg Ráv Hunához köthető, aki egyszer hanyagul járt el tfilinjének feltekerésekor és a szíjnak a festett oldala befelé fordult, ezért ő negyven napig böjtölt. 8 A negyven nap okát a MáHáRSÁ (Ráv Smuél Eliezer háLévi Eidels, 1555–1631) pedig úgy magyarázza, hogy a tfilin a Tóra koronája, a Szentírást pedig negyven napon keresztül adta az Örökkévaló.9 Ráv Joszéf Sául Nathansohn (1808–1875) lengyelországi poszék pedig úgy határo zott, hogy ha valaki – chász vesálom – leejt egy Tórát, akkor annak negyven napig kell böjtölnie. 10 Talán kissé meglepő módon – hívja fel erre a figyelmet a Bar-Ilan Egyetem egyik professzora, Dr. Ari Z. Zivotofsky rabbi – ezt még az ortodoxnak nem mondható közösségekben is tartják. Egy online is olvasható cikk szerint Daniel Sherbillnak, a Miami Beach-i Temple Emanu-El reformrabbijának például a mai napig a rémálmaiban jön elő egy 1995-ös eset, amikor még chicagói rabbisága idején, az őszi nagyünnepekkor leejtették a tóratekercset, utána pedig sokan negyven napig böjtöltek napkeltétől napnyugtáig. 11 VÉLETLEN EGYBEESÉS(?) Minden bizonnyal nem több véletlen egybeesésnél, de azért megrendítő, hogy az Egyenlőség et lapozgatva megtudjuk: a fenti eset után pont két héttel, sábesz suvó kor elhunyt Óbuda neves rabbiülnöke Ráv Oesterreicher Pinchász Elijáhu („Österreicher P. Elias”, 1814–1898/5659. tisri 8.), aki 41 éven keresztül töltötte be e megbecsült pozíciót. Adler rabbi a temetésen rangidős kollégáját, aki két évvel korábban maga iktatta be őt a főrabbiszékbe, Oesterreicher rabbit Élijáhu prófétához hasonlította, „aki a bánatos kesergő anyának tetszhalott gyermekét, a Tórát és tanulását, föltámasztotta és életben tartotta működési helyén.”. 12 AZ ÓBUDAIAK AJÁNDÉK TÓRÁJA „Ne vond meg a jót gazdájától, midőn kezed hatalmában van, hogy megtegyed.”13 Óbudán pedig nem csak gyűjtötték és őrizték a Tórákat, hanem a bölcs Salamon szavai szerint cselekedtek és ha szükség volt, akkor sajátjukkal segítettek ki más hitközséget. Amikor 1927 végén a csőcselék feldúlta a nagyváradi (Oradea, Románia) Cion Templomot, akkor az óbudai hitközség az elsők között sietett segíteni a Szentírás nélkül maradt hittestvéreknek. 1928. január 24-én, kedden a mincha ima után tartottak ünnepi közgyűlést az óbudai zsidók, ahol egy kóser Széfer Tórát adtak át dr. Fehér Márton (1877–1938) ügyvédnek, a nagyváradi neológ hitközség gazdasági elnökének, az erdélyi Magyar Párt egy odaadó harcosának. „Az ünnepi beszédet dr. Neumann József főrabbi tartotta, aki megható szavakkal vett búcsút a Tórától és ennek fontosságát, misszióját magasröptű beszédben ecsetelve, útnak indította a Tórát, hogy keleten teljesítse misszióját: legyen az igazságnak, a megértésnek hirdetője, a magyar zsidóság testvéries együttérzésének örök szimbóluma.” 14 KÜLÖNLEGES TÓRÁK ÓBUDÁN „És most írjátok föl magatoknak ezt az éneket és tanítsd meg rá Izrael fiait, tedd azt a szájukba, hogy legyen számomra ez ének tanúnak Izrael fiai ellen.”15 – Ahogy ebből Rává ma gyarázza a Misná ban, minden zsidó nak kötelessége egy tóratekercset írnia, még akkor is, ha örökölt egyet. 16 Az óbudai zsidók közül pedig igen sokan komolyan vették ezt a micvát, s többen összeálltak, hogy tóratekercset írassanak, melyek az évszázadok Az 1700-as évek végén készült tóratekercs-korona, melyet Óbudán használtak. Az Óbudai Zsinagóga enteriőrje a háború előttről
