Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-02-01 / 139. szám
2021 FEBRUÁR | egység 7 – Volt szabad kijárás? – Igen, a Chevrá Kádisá – a hitköz ség temetkezéssel foglalkozó intéz mé nye – el tudta azt érni, hogy a get tó területéről, amíg a front megengedte, ki tudják vinni a halottakat. – Mások számára nem volt lehetőség kimenni? – Nem. December 10-ig tartott a beáramlás, utána lezárták a gettót, onnantól kezdve csak azok mehettek ki, akik valamilyen hivatalos engedéllyel rendelkeztek a gettó elhagyására. Ilyenek voltak, akik élelmiszert hoztak be, illetve azok, akik folyamatosan tárgyaltak a hatóságokkal. tött, hogy megszökteti a gyereket. A kisfiú, aki akkor 7 éves volt, és most Jeruzsálemben él, Esztergomból gyalogolt haza a Wesselényi utca 4-be. Az anyukáját soha többé nem látta. Budapesten maradtak a nők, idősek, gyerekek, és akik elrejtőztek a városban, de mindenki nem tehette ezt. Vagy nem tudtak, vagy nem akartak elrejtőzni, esetleg a csillagos házakban valamilyen védettséget reméltek. Őket gyűjtötték ide a gettóba, hogy később – a nyilas ideológia szerint – kiűzzék Magyarországról vagy valamilyen kényszermunka-szolgálatra vigyék őket. a vízszolgáltatás akadozott vagy éppen nem volt, elektromos szolgáltatás szintén, és nem volt elég tüzelő sem. – Külön feladat volt a felszabadulás után elhordani a testeket? – Nem kis feladat. Ahol ma a szánkódomb van a Nyár utca torkolatában, itt voltak a kórház halottai eltemetve. A kórház egy nappal hamarabb szabadult föl, de annak udvarán is volt még másik 250-290 halott. Hatalmas volt a kórház vesztesége, nemcsak a betegség, hanem a belövések miatt is. A másik tömegsír a Klauzál tér 2-es szám előtt volt, itt olyan halottak voltak elföldelve, akiket a nyilasok végeztek ki. Maradt fenn kép arról, hogy hátrakötött kezű, kivégzett embert exhumálnak. A harmadik tömegsír a téren az említett betonmedence volt. A gettó felszabadulásakor mindenkit azonnal helyben eltemettek, és az exhumálásra csak később került sor. – Az exhumálás mikor történt? – A felszabadulás utáni legnagyobb temetkezés a Dohány utcai zsinagóga mellett azonnal elindult, ott 2281 embert temettek el. Az ottani borzalmas állapotról nagyon sok fényképfelvétel készült. Akiket itt a városban temettek el a házak udvarán vagy itt a Klauzál téren, azokat áprilisban kihantolták, és a Corvin Áruházban gyűjtötték össze. Onnan egy tehervillamos vitte őket a temetőbe. – Volt azonosítás? – Megpróbálták azonosítani őket, de ennek módjáról csak utalás maradt fenn. Az ortodox hitközség levéltárában található dokumentum arról, hogy megpróbálták szétválasztani az orthodox és a neológ zsidó halottakat, hogy külön temetőben adhassák meg nekik a végtisztességet. – Voltak túlélők, akik keresték a rokonaikat? – Az újságok 1946 végéig tele voltak „Ki tud róla?” kezdetű hirdetésekkel. Újrakezdődött az élet, megpróbáltak információt szerezni, hogy hova lett a férj, a feleség... Elkezdődtek az özveggyé nyilvánítási eljárások, amiknek az volt a célja, hogy újra férjhez menjen vagy megnősüljön az az – Az összegyűjtés mögött mi volt a katonai cél? Kivégezni mindenkit vagy eljuttatni a transzportra? – Katonai cél a zsidók összegyűjtése nem lehetett. Budapest be volt kerítve. Kezdetben a nyilas kormány több tízezer munkást biztosított a német birodalomnak. – Kényszermunkára. – Igen, 50–70 ezer embert elhajtot - tak kényszermunkára, a zsidókat igénybe vették Budapest erődítésére, nemcsak férfiakat, hanem nőket is, 16 és 45 év között. Külön elvitték a varrónőket, elvitték az egészségügyben dolgozó nőket és aztán elvittek szinte mindenkit, gyerekes anyákat gyerekkel, gyerek nélkül, ahogy csak lehetett. Van egy ismerősöm, aki azt mesélte, hogy az anyukáját is elhajtották, és mivel nem volt, aki vigyázzon a gyerekre, vitte magával a kisfiát. Az anyuka Esztergomnál úgy dön-Itt élni már reménytelen volt ’44 november végén, s a mindennapok – a bombázások, belövések mellett – kínokkal, rablással és éhséggel fenyegettek. A tér ennek a gyötrelemnek a mementója. A halottasház megtelt; a környező utcák üres üzlethelyiségeiben is halottak voltak felhalmozva; a Wesselényi utcában, ahol most a patika van, ott a plafonig voltak felstószolva a halottak. Az utcákon halottak feküdtek, miután megtelt a halottasház. Január 5-éig tudták kivinni a temetőbe a halottakat, utána szinte minden szabad teret a halottak foglaltak el. – Ez nem volt a melegágya a járványoknak? – A gettóban tífusz- és vérhasjárvány volt. Nagyon sokan ebben is haltak meg. A gettó halottainak fele az 1945. január 18-i felszabadulás után hunyt el a gettóban összeszedett betegségek folytán. Borzalmas helyzet volt:
