Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2021 NOVEMBER 28 számítógép-használat során sok olyan üzenetet kap a gyerek, amely nem az érettségének megfelelő, a túlzott gép előtt ülés negatívan hat a fantáziájára, szókincsének fejlődésére – emelte ki a karanténidőszak egyik legnagyobb problémáját, amivel sok szülő küzd. Modesztó Katalin tapasztalatai szerint, amikor a karantént feloldották, és újra lehetett óvodába járni, inkább a szülők tartottak attól, hogy a gyerekeknek nehéz lesz visszazökkenniük. – Két-három csoportra osztva tartottunk Zoom ovit, amennyire a közeg engedte, próbáltuk az online foglalkozásokba bevonni a gyerekeket. Mi úgy láttuk, nagy lelkesedéssel álltak neki ezeknek a foglalkozásoknak, mert érdekesnek találták, hogy gyökeresen más környezetben találkoztak számukra ismerős emberekkel – mesélte Modesztó Katalin, hozzátéve: az ovi újranyitásnál az intézményvezetés szigorú szabályokat vezetett be, ami hatott a gyerekek életére: például a szülők nem kísérhették be a kicsiket a termekbe, hanem a kapuban el kellett köszönniük egymástól. – Kevesebb szomorkodás, pityergés volt, mint most, amikor a rendes kerékvágásban mennek a dolgok – fűzte hozzá kis mosoly kíséretében. Összegezve elmondta: a gyerekek meglepően tájékozottak a betegség, a vírus kapcsán, tudják, miért hívják koronának, mit jelent az oltás. És hogy mit hoz a holnap? Modesztó Katalin csak annyit felelt: erre is csak a citromhasonlatot tudja felhozni. STABILITÁST KELLETT ADNI A GYEREKEKNEK A Bét Menáchem Héber–Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában mindhárom hullám alatt bevezetett karantén idején azonnal átálltak az online oktatásra. Glitzenstein Sosi rebecen, az iskola igazgatóhe lyettese elmondta: arra törekedtek, hogy legalább négy órát tanuljanak a gyerekek minden hétköznap. Ennél az óraszámnál nem tűztek ki nagyobb célt, éppen azért, mert a monitor előtt töltött időt nem lehet a jelenléti oktatás 45 perces óráival ösz szevetni, és azért is, mert 4-5 órányi számítógépen tanulásban elfárad a gyerek. A Bét Mená chem Iskolában a karantén időszaka alatt folyamatosan nézték, hogy a gyerekek, illetve a szülők hogyan küzdenek meg a különböző helyzetekkel. Így mérték fel, hogy sok családban megváltozott a napirend: a gyerekek és a szülők is később mentek aludni, mint normál napokon. Ezért például az online napirendben az iskolakezdést kicsit későbbre tették. Az első pár hét alatt ennek a monitorozásnak köszönhetően a szülők és gyerekek igényeire szabva többször is módosítottak az online oktatás rendjén, míg kialakult egy viszonylag széles körben elfogadott munkarend, amelyet viszont próbáltak tartani. – Megpróbáltunk az iskolán keresztül stabilitást vinni a gyerekek életébe. Az első pár hét után beállt a napirend: a gyerekek tudták, mi mikor lesz, hogy lesz. Ez a stabilitás sokat segített nekik ebben az időszakban – fogalmazott a rebecen. Elmondta azt is, a gyerekek és a tanárok hamar felfedezték, hogyan használhatóak az online platformok arra, hogy a távolból is tudjanak egymással kommunikálni. Ez főleg a nagyobb gyerekeknek ment jól, a kisebbeknek (ezáltal a szülőknek is) azonban sok nehézséget okozott. A tanárok törekedtek arra, hogy ne adjanak olyan házi feladatokat, amelyekhez a szülők segítségét kellett volna a gyerekeknek igénybe venniük, éppen azért, hogy a családok eleve nehéz helyzetét az iskola ne bonyolítsa tovább. játszótéren, sem az óvodában. A szülőknek pedig az okozott gondot, hogy igyekezzenek csak a szükséges ideig a számítógép elé ültetni a gyereket. – Mindeközben a home office alatt a számítógépen kívül más eszköz nem volt, ami a szülőket a munkájuk ellátásában segítette. Ez egy csapdahelyzet. Még most is nehéz a monitor előtt eltöltött időt csökkenteni. – Sokadjára bizonyosodik be, hogy a BEHOZHATATLANUL LEMARADHATNAK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK Egy nemrégiben megrendezett konferencián Lannert Judit közgazdász, oktatáskutató rámutatott, hogy a pandémia nagy fokú tanulásteljesítmény-lemaradást okozott, ami nem egyformán érinti a különböző társadalmi réteghez tartozó gyerekeket. A hátrányos helyzetű tanulóknál az eddigi lezárások akár egy év lemaradást – és ezzel óriási kompetencia-visz szaesést is okozhatott. Ez ma még felmérhetetlen veszteség a későbbi életükre, a mostani lemaradás a későbbi munkabéreikben mutatkozik meg negatív módon. Lannert Judit ennek alátámasztására felidézett egy kutatást: Argentínában néhány évtizeddel ezelőtt az időjárás miatt kellett több hónapra bezárni az iskolákat. A kutatás ennek a bezárásnak a hatásait vizsgálva megállapította, hogy az iskolaszünetben érintett diákok későbbi fizetése szignifikánsan alacsonyabb volt, mint azoké a kortársaké, akiket az iskolai kényszerszünet nem érintett. Ez a mintázat előre megjósolhatóan most is ismétlődni fog. Az iskolabezárások miatt sérült egy generáció. Azonban az igazán nagy vesztesek azok a hátrányos helyzetű gyerekek lesznek, akiknek a szülei – a középosztálybeli társaikkal ellentétben – nem tudták a gyerekeiket a karanténban a tanulásban segíteni, vagy magántanárok megfizetésével kompenzálni a kieső iskolai napokat. Online oktatás a Bét Menáchemben
