Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
2021 NOVEMBER | egység 29 OKTATÁS | KILE – Nem akartunk a szülőknek plusz munkát adni, stresszt okozni. Tudtuk, hogy sok a probléma. Volt olyan tanulónk, akinek az egyik szülője a lezárásokkal azonnal elveszítette a munkáját. Nem szerettük volna, hogy a gyerek taníttatásával plusz terhet tegyünk a szülők vállára. Nem is volt rá szükség, mert a gyerekek egymással és a tanáraikkal jól tudtak együtt dolgozni – fejtette ki a rebecen. – Ha valakinek nem ment a házi feladat elkészítése, annak tanári segítséget biztosítottunk. Figyeltünk arra is, hogy kinek milyen napja van éppen. Ha azt láttuk, hogy egy gyerek az egyik nap fáradt, akkor segítettünk neki abban, hogy jobb kedvvel, motiváltabban tudjon bekapcsolódni a közös tanulásba – mesélte a karanténoktatásról Glitzenstein Sosi. A tanárok minden tanulót egyenként figyeltek, kísértek, és ahol azt érezték, szükség van extra segítségre – például azért, mert a gyerek túlságosan inaktív volt az órán vagy egyáltalán nem kapcsolódott be a közös tanulásba –, ott felkeresték a szülőket. A karantén alatt az iskola minden héten legalább egyszer szervezett egy olyan online összejövetelt, ami csak a beszélgetésről, közös játékról szólt. – A három hullám és az azt kísérő lezárások megtanítottak minket arra, hogyan készüljünk online óravázlatokkal, feladatokkal, amelyekkel hatékonyan, de mégis változatos, színes, figyelemfelkeltő eszközök kel, módszerekkel tudjuk átadni a tananyagot a diákok számára – tette hozzá az igazgatóhelyettes. LÁZADÓ KAMASZOK A DIGITÁLIS OKTATÁSBAN Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Gim názium igazgatója lapunknak elmondta, diákjaik érzékeny korban vannak, nagyon kell figyelni rájuk. Ezt a figyelmet a gimnáziumban a karantén idején is megkapták: azok a tanulók, akiknek valami miatt nehezebb volt a bezártság, a kortársakkal való találkozás hiánya, a digitális oktatás, azoknak iskolapszichológus segített. „A pedagógusok időt szántak arra, hogy az órák előtt a tananyagon kívül is beszélgessenek a gyerekekkel, a hogylétükről érdeklődjenek, ezzel folyamatosan figyelemmel kísérték a gyerekeket, és ha valami probléma volt, az hamar kiderült, azonnal tudtunk segíteni akár az iskolapszichológus, akár a fejlesztőpedagógus segítségével, ha kellett, a szülőket is bevonva a folyamatba” – meséli az igazgató, hozzátéve, volt olyan diákjuk, akinek a bezártság pszichés problémákat okozott. – „A múlt évi karantén azért is volt különösen megterhelő a kamaszoknak, mert a kijárási korlátozások miatt össze voltak zárva a szüleikkel, tehát azokkal a családtagjaikkal, akiktől ebben az életkorban távolodnak, akikkel szemben lázadnak.” A gimnazisták – amellett, hogy nagyon várták, hogy újra együtt lehessenek az iskolában – megtalálták a módját annak, hogy a barátaikkal tartsák a kapcsolatot, ami segített átvészelni ezt az időszakot. „Rengeteg zoomos megbeszélést tartottunk a szülőkkel is, iskolai programokat szerveztünk az online felületen, ez sokat segített a gyerekeknek. Amint a járványügyi szabályok lehetővé tették, kültéri programokat szerveztünk.” LOST GENERATION helyett WELCOME GENERATION Az ENSZ szeptemberben New Yorkban megtartott, a fenntartható fejlődés céljairól szóló konferenciáján egy huszonéves férfiakból álló popegyüttes mondta ki először, hogy miként hatott rájuk az elmúlt másfél év: ebben az időszakban a sok elmaradt közösségi rendezvény megviselte a fiatalokat, sokan zavarodottak és nyugtalanok lettek. Ám a világ nem állt meg, ez az a korosztály, amely képes alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, nem fél a változásoktól, új kihívásokat keres. Elveszett generáció („Lost Generation”) helyett hívjuk őket inkább „Welcome Generation”-nek, amelynek tagjai folyamatosan törnek előre. (V) A tanulást könnyen tudták digitális platformokon folytatni, hiszen az infokommunikációs eszközök magabiztos használata a mindennapok része volt a karantén előtt is a Maimonidész Gimnáziumban. „Nagyon hálás vagyok a pedagógusainknak, akik elérték, hogy még ebben a helyzetben sem lett a gyerekeknek elmaradása a tananyagból. Még online tornaórákat is tartottunk, mert nagyon fontos volt ebben a helyzetben, hogy felálljanak és mozogjanak.” A sok nehézség mellett az igazgató azt is látja, hogy ez a különleges helyzet nagy fokú önállóságot adott a gyerekeknek: „Amellett, hogy a tanulástechnikájukat fejleszteni kellett, az, hogy nem volt mögöttük folyamatosan a tanár, hogy ellenőrizze őket, önálló tanulásra és fegyelmezettségre sarkallta őket.” FORRÁS: PIXABAY
