Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2021 NOVEMBER 22 Mára a Jád Vásem maga is rájött erre, és igyekeznek minél több nevet adni a számadatokhoz. Ez sem elég azonban: le kell írni, milyen volt a zsidó élet, hogy nézett ki egy sábesz, egy esküvő, egy iskola, mit tett a rabbi és így tovább. Mert a számok mögötti emberek zsidóként éltek, zsidóként ünnepeltek, zsidóként üzleteltek. Cseh Viktor kultúrtörténész most megjelent könyve, a Vidéki zsi dó hitközségek Magyarországon hiánypót ló abból a szempontból is, hogy a tényadatok rögzítése mellett igyekszik bemutatni ezt az életet is. A MAGYAR NYELVÛ FORRÁSOK FELDOLGOZÁSA A zsidó emlékek megőrzéséről azt írta Scheiber Sándor professzor 1: „Ebben a pillanatban három helyen foglalkoznak behatóbban a magyar zsidóság történetének kutatásával: ken alapuló – szintén nagyon fontos – rögzítése a múltnak nem tudja helyettesíteni ezeknek az adatoknak a feldolgozását. Ezen a területen is fontos Cseh Viktor nagy műve. A könyv nem csak a felölelt anyagban nagy: a 789 oldalas, nagyalakú kiadvány 134 várost és települést dolgoz fel az ország egész területéről. Már ebből is jól látszik, hogy minden településről bőségesen találunk anyagot a több éves kutatómunka eredményeként megszületett műben. A könyv gazdag anyaga nem csak levéltárak és könyvtárak adataiból áll össze: a szerző személyesen kereste föl a helyszíneket az elmúlt években. Ezeknek a kutató-utaknak a mementója a szerzőnek az évek során megjelent túrakönyvei is, melyek egy-egy szűkebb régió zsidó vonatkozású látnivalóira fókuszálnak. Izraelben, Amerikában és Magyarországon. Izraelben egyre-másra jelennek meg hitközségi monográfiák és az elpusztult községekről szóló emlékkönyvek, héber és magyar nyelven egyaránt. Az utóbbiaknak ritkán van tudományos célkitűzésük. Leginkább a fasizmus és a nagy katasztrófa adatait szedik össze és a mártírok névsorának összeállítására törekszenek. A monográfiák értékét szerzőik személye és igényessége szabja meg. Legtöbbször az a hiba, hogy kevés forrás áll rendelkezésre, a magyarországi levéltári anyagot nem használják fel... Érthetően a legjelentősebb munka Magyarországon folyik...”. Scheiber Sándor azzal, hogy Magyarországon folyik a munka legnagyobb része, arra utalt, hogy itt van hozzáférés olyan levéltári anyagokhoz, amik külföldön nem elérhetőek, és a személyes visszaemlékezése-Meg kell örökíteni a számok mögött lévő sorsokat Gondolatok a Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon című műről A holokauszt nagy pusztítása eltörölte szinte a teljes zsidóságot a vidéki Magyarországon és nagyrészt Budapesten is. Az idő előrehaladtával, ahogy egyre fogyatkoznak az élő szemtanúk, egyre fontosabb rögzíteni ennek a kiirtott zsidóságnak az emlékeit. Nem szabad megelégedni azzal, hogy rögzítjük, hány zsidót pusztított el a nagy gyűlölet, hanem meg kell örökíteni a számok mögött lévő sorsokat. OBERLANDER BÁRUCH ÍRÁSA