Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-11-01 / 148. szám

Mentsvá Az V kerület szélén, a Vadász utca 29. alatt áll egy különleges ház. Külalakra meglehetősen idegen, jellegtelen, csupasz falaival elüt a körülötte álló klasszicizáló és eklektikus bérházakfól. Ez azonban nem volt mindig így. A második világháború előtt a Weiss-féle Üvegház nemcsak az ipar területén volt fogalom, de az épület maga is a Bauhaus irányzat egy kimagasló alkotó­­sa volt, a vészkorszak legsötétebb napjaiban pedig menedékhelye lett üldözött zsidók ezreinek. A Judapest anno mostani cikkében ezekről az időkről emlékezünk meg. CSEH VIKTOR ÍRÁSA tűk pedig pince. Az első emeleten mintatár, nagyszabású irodák, irat- és pénztár, továbbá egy négyszobás szolgálati lakás volt, míg a máso­­dik emeleten újból raktár, azonban itt ne egy hagyományos, sötét kam­­rát képzeljünk el, ahová minél több mindent akartak bezsúfolni, hanem TÁBLA- ÉS TÜKÖRÜVEG-LERAKAT A bécsi származású Julius Weiss, vagy magyarosított nevén ifj. Weiss Gyula (1866-1961) 1896-ban nyi­­tóttá meg üveglerakatát a belváros egy csendes kis mellékutcájában, a Vadász utcában. Szellemi, üzleti ké­­pessége és hatalmas munkabírása a magyar üvegpiac vezetői sorába jut­­tatta, s bár vagyona a mágnások és iparbárók közé emelték, ő nem ki­­vánt közéjük jutni, s megmaradt jó zsidónak, aki rendszeres látogató­­ja volt a Rumbach utcai zsinagógá­­nak. Weiss az Andrássy úti bérpalo­­ta- és villasorok helyett az akkoriban kiépülő Újlipótvárosban, a Pozso­­nyi út 23. szám alatt építtetett mo­­dern, hatemeletes bérházat Hámori Istvánnal (szül.: Hamburger, 1895- 1970). Támogatta a szegényeket, s emellett, a hazai zsidókra kevésbé jellemző módon Cion szerelmese volt, aki birtokot vásárolt a haifai Karmelen, s részvényekbe fektetett Mizráchi Bankban. Jelmondata a következő volt: ״nil judaeum me ali­­enum puto”, vagyis ״semmi, ami zsi­­dó, nem idegen előttem”.1 Es Weiss Gyula büszke zsidó szellemben ne­­vei te hét gyermekét is. ÜVEGPALOTA AZ ÓDON BÉRHÁZAK KÖZÖTT Idővel Weiss Gyula egy saját iroda-, üzlet- és raktárházat álmodott meg, melynek megtervezésével Kozma Lajost (szül.: Fuchs, 1884-1948), a Bauhaus irányzat egyik fő alkotóját bízta meg. Az 1935-ben elkészült ״Üvegház”, bár a Bauhaus remek funkcionalitásában gyökerezett, több építészeti megoldása mégis pá­­ratlan volt, s eleganciát tükrözött. A vasbeton szerkezetű épületben nem csupán az ablakoknál köszön vissza az üveg, de a főbb helyeken külön­­böző színű üvegmárvánnyal vol­­tak burkolva a padlók és falak is. Az üzleti főlépcsőház pedig külön említést érdemel, ugyanis az 25 mii­­liméter vastag belga öntött üveg­­lapokból áll, méghozzá úgy, mind a fellépő, mind a homloklap üveg, melyeket az illesztéseknél kisebb ke­­resztmetszésű szögvas tart egyben, így aztán a lépcsőház teljes egészé­­ben átereszti a fényt, s légiességet kölcsönöz a térnek.2 A kétemeletes ház a korábbi, léé­­gett lerakat helyén épült, s földszint­­jén elsősorban a raktárak kaptak helyet, illetve a házmesterlakás, alat-2021 NOVEMBER I egység 19 Üveglépcsők az Üvegházban Carl Lutz fotója az Üvegház előtt várakozó tömegről FORRÁS: WWW.HOLOKAUSZTFOTO.hu FORRÁS: TÉR ÉS FORMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom