Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 NOVEMBER 20 egy 36 méter(!) hosszú utcai ablakkal ellátott fényárban úszó termet, ahol a különböző üvegtermékek sorakoztak szép rendben. 3 Az Üvegházban 1935. december 18-án az üvegesek ipartestületének elöljárósága is látogatást tett, miután lapjukban azt írták: „Azt szokták mondani, hogy a kereskedelemben és az iparban nincsen poézis. Az Üvegház alaposan rácáfol erre a véleményre, mert az igazolja, hogy az üvegben líra, a legszebb poézis van, csak ki kell belőle hozni. Az ily modern építkezéshez azonkívül sok szeretet is kell, az anyagnak és a hivatásnak a szeretete, mert enélkül ezt a sok szépet nem lehet holt anyagból kihozni.” 4 AZ ÉLETMENTÕ ÜVEGHÁZ A belváros új színfoltjáról a nívós épí tészeti folyóirat, a Tér és Forma is beszámolt. A magyar építészeti modern mozgalom legfőbb fóru ma, mináci német megszállás után, míg az ország zsidó lakosságának legnagyobb részén páni félelem lett úrrá, addig Weiss Arthur az ellenállást választotta: egyszerre gyűjtötte maga köré a cionista szervezetek vezetőit, s épített ki kapcsolati hálót a svájci kormánnyal, az ellenállás bázisául pedig az Üvegházat ajánlotta fel. 6 AZ ÜVEGLAPOK TÖRÉKENY BIZTONSÁGÁBAN A cionisták Palesztina Hivatala 1944 júniusában költözött az Üvegházba, mely a svájci nagykövetség, s Carl Lutz (1895–1975) diplomata védelmét élvezte. Az akció cionista kezdeményezésű volt, ám itt hamar minden üldözött zsidó menedéket kaphatott. Egy helyen az találjuk, hogy az Üvegházban kevesebb mint 72 óra leforgása alatt mintegy 40–50.000 embert láttak el biztonságot jelentő dokumentumokkal, további 2500– 3000 embernek pedig óvóhelyet biztosítottak. A bújtatottak között volt néhány híresebb rabbi is, mint a zidacsovi rebbe, Reb Eichenstein Solom (1901–1987), az egri Ráv Szófer Jochánán (1923–2016), a pápai Reb Grünwald Joszef (1903–1984) vagy a soproni Ráv Posen Simon Jiszráél (1894–1969). 7 ORTODOX RABBIK „NYILAS” GYERMEKEI Az Üvegház kapcsán egy kevésbé ismert tény, hogy az ellenállás munkájában ortodox zsidók is részt vettek. Közülük az egyik kiemelésre érdemes Rosenbaum Tibor (Pinchász-SzGáL Litsch, 1923–1980), a kisvárdai főrabbi, Rosenbaum Smuél Smelke SzGáL Litsch (1895–1944) fia, s így a Lechem Ráv írójának, Rosenbaum Mose Chájim SzeGáL Litsch (1864–1942) unokája volt. Aki 1944 Peszách után mint munkaszolgálatos Budapestre szökött, és sejtve az elkövetkező borzalmakat, családját is erre buzdította, azonban ezt apja megtagadta, mert nem akarta magára hagyni kétségbeesett nyáját. Rosenbaum Tibor, kihasználva „árja-külsejét” nyilasegyenruhában mentett meg tucatnyi embert a haláltól.8 Egy visszaemlékező a követ kezőképpen írta le a korábbi jesiva-bócher „nyilas külsejét”: „Pinchász egy hideg, kegyetlen és vérszomjas tekintetet kölcsönzött magának; a kék szemei, melyek korábban a Tóra-tudósok kedves és kifinomult tekintetét tükrözte, most hidegséget és fagyot sugárzott.” 9 Nem csoda hát, hogy mindenkit megtévesztett, és sikeres tudott lenni. A vészkorszak után még visz szatért szülővárosába, s ott 1946 tavaszán felmenői rabbiszékébe is beiktatták, azonban mártírhalált halt családja emlékét nem tudta az egykor felhőtlen gyermekkor kiüresedett dísztele között elviselni, ezért alig egy évvel később Svájcba telepedett ki, ahol családot alapított – halála után a testét Jeruzsálemben temették el. A másik, szintén híres rabbicsaládból származó életmentő Pollák Jicchák Lévi (1920–1981) volt, a szerencsi főrabbi, Pollák Menáchem háLévi (1890–1952), a Chélek Lé vi szer zője volt, aki szintén kihasználta erős testfelépítését, „magyaros vo násait” és nyilasruhában kísért em bereket biztonságos helyekre, illetve csempészett dokumentumokat a túlélés érdekében. 10 DIÓBÉL-CHANUKIJÁK Az Üvegházban, zsúfoltsága ellenére, a vallásos élet is működhetett. Így például volt napi háromszori imádkozás és még kóser konyha is. Az ország minden bizonnyal a legtöbbek által rettegett telén, minden hátráltató tényező ellenére, előtt Kozma új alkotását jellemezné, hosszabb már-már filozófiai szintekre lépő bevezetőt ír az üveg fejlődéséről. A bevezető rész egyik mondata így hangzik: „Az ablak nem elzárás, csak egy diafragma, amely megvéd hidegtől, esőtől.”5 A cikk írója ekkor legelvetemültebb rémálmában sem gondolhatta, hogy tíz évvel később a Vadász utcai üveglapok nem csupán a természeti elemektől fognak védeni, de az ottani üveglapok által kettéosztott tér, a kint és a bent életeket fog menteni. Weiss Gyula legfőbb üzleti segítője a legidősebb fia, Weiss Arthur (1897–1945) lett, akit, miután lovas tüzérként végigharcolta az első világháborút, San Salvador tiszteletbeli konzuljának is kineveztek. A FORRÁS: TÉR ÉS FORMA Újsághirdetések 1914-ből és 1934-ből Az Üvegház lobbija
