Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-10-01 / 147. szám

2021 OKTÓBER | egység 25 PORTRÉ | KILE ahhoz a fiatal idealistákból álló cso­porthoz, akik újjá akarták építeni a zsidó közösséget a frissen felszaba­dított Hevronban. Az ősatyák váro­sában évezredek óta éltek zsidók, ám az arabok 1929-ben véres pog­romot rendeztek, majd a brit kato­nák evakuálták a túlélőket. A Reb­be az áldását küldte a számukra, amelyből sok erőt merítettek a szá­mos nehézséggel és nagy veszéllyel járó küldetés során. A csoport tagjai tudták, hogy egyedül rajtuk múlik, hogy 700 év után ismét szabadon lá­togathassák a zsidó zarándokok az ősatyák sírját rejtő Máchpéla-bar­langot. A Náchson-házaspárnak három fia született Hevronban. Eleinte, amikor a zsidó közösség még hiva­talos engedélyek nélkül élt a város­ban, a szülők a letartóztatást koc­káztatták azzal, hogy gyermeküket a barlang bejáratánál metélték kö­rül. A veszéllyel nem törődve meg­tartották a szertartást, s ezzel hosz ­szú évszázadok után az ő fiuk lett az első, aki Ábrahám sírjánál lépett be Ábrahám szövetségébe. Három hónappal később azonban szörnyű tragédia érte a családot. A fiú, Ávrá­hám Jedidjá hirtelen elhunyt. A szü­lők úgy döntöttek, hogy fiuk nem nyugodhat máshol, mint az hevro­ni ősi zsidó temetőben. A temető­höz vezető úton azonban katonák állták az autókonvoj útját, és közöl­ték, hogy nem engedélyezik a teme­tést a helyszínen. A gyászoló anya, karjában halott gyermekével erre ki­szállt az autóból, és közölte: „Akkor gyalog megyünk tovább”. A teme­tési menet gyalog ért a temetőbe. A katonák megtagadták a tisztek pa­rancsát, és félreálltak az útból. Ezt követően már nem kérdőjelezték meg a hevroni zsidók jogát az ősi temető használatához. 1979-ben, a Rebbénél tett látoga­tá sa után kiállítás nyílt Náchson mű veiből a lubavicsi mozgalom fő­hadiszállásán. Odaadó haszidként rendkívül nagyra tartotta a Rebbe elismerését és a képeivel kapcso­latos értő megjegyzéseit. A Rebbe azonban nemcsak a festészet spiritu­ális dimenziójával foglalkozott, ha­nem a művész megélhetésével is. A kiállítás bezárása után megkérdezte Náchsont, hogy vásároltak-e a fest­ményekből. Amikor a művész azt fe­lelte, hogy nem igazán, mert az árak túl magasak az átlagember számára, a Rebbe azt javasolta, hogy nyom­tatványként és litográfiaként is for­galmazza a képeket, hogy minél több emberhez eljuthassanak a vi­lágban. „Amit az ember a szemével lát, az nagyobb örömöt okoz a számá­ra, mint amit megeszik. Ha valaki pozitív üzenetet hordozó képpel dí­szíti az otthonát, az az egész család­ra jó hatással van” – indokolta javas­latát a Rebbe. „Sok olyan családról hallottam, ahol a képeim segítettek a kellemes atmoszféra megteremté­sében. Ezt nagy ajándéknak tekin­tem” – mondta Náchson néhány év­vel később. Báruch Náchsont felesége, Szá­rá, tíz gyermeke, több mint hetven unokája és számos dédunokája gyá­szolja. Hevron ősi temetőjében, új­szülöttként elhunyt fia mellé temet­ték el. Legyen emléke áldássá! A Rebbe Báruch Náchson kiállításán

Next

/
Oldalképek
Tartalom