Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
2021 SZEPTEMBER | egység 33 KÖZÖSSÉG | KILE hetően egyszeri és megismételhetetlen színháztörténeti esemény lesz. A színmű szerzőjének – hiába nem tartja magát írónak – 2019-ben megjelent már egy fikciós kötete, egy bűnügyi regény, amely egy New York melletti luxus-idősotthonban játszódik a ’70-es években. És bár továbbra is a „polgári” elfoglaltságából várja a napi élethez szükséges bevételt, feleségének már elárulta, örömmel ajánlana írásokat egyik kedvenc színházának, a Pintér Béla Társulatnak is. Egyelőre talán még nem kell aggódnia Pintérnek, hiszen napi munkája mellett Hollós négy hónapja újabb könyvén dolgozik, ami egy katolikus papról szól, aki útnak indul, hogy megtérítse a vad északon élő eszkimókat. Hogy lesz-e újabb színdarabja? Erre egyelőre még várni kell. Talán Fodor Orsolyán is múlhat mindez. A fiatal rendezőt Réczei Tamás – a Firgun Zsidó Kulturális Alapítvány szakmai vezetője – kérte fel a darab színpadra állítására. SZÍNHÁZ EGY SZAKRÁLIS TÉRBEN A római katolikus családból érkező művész számára a színdarab elsőre a Godot-ra várva abszurd drámát juttatta eszébe, majd olyan létfilozófiai kérdésekkel kezdte el vizsgálni a darabot, mint például az egyéni hit, a feláldozás vagy a praktikum kölcsönhatásai. „A szakdolgozatomat éppen a szakrális terek újbóli hasznosításáról írom, nagyon sokat kutattam a témában. Rendkívüli lehetőségnek éreztem és nagyon motivált az, hogy miként lehet egy 200 éves, sok kihagyás után újra működő szakrális térben színházat csinálni” – mesélte nekünk Fodor az egyik próbanap szünetében. „Ez egy kultúr- és vallástörténeti utazás a csapatnak, ahol olyan kérdéseket feszegetünk, amelyek nem csak egy zsidó közösség számára relevánsak. Az egyik alapvetésünk az, hogy vajon vannak-e ma olyan elveink, ügyeink, ami miatt akár a saját életünket is fel tudnánk áldozni” – meséli a darab egyik fő motívumáról a színházi tanulmányait jelenleg Lengyelországban folytató rendező, aki saját maga választhatta ki alkotói csapatát. UNIVERZÁLIS ÜZENET Többségük fiatalabb színész, van köztük olyan is – az egyik főszereplő, Szabó Sebestyén László –, aki öt éve tagja a Nemzeti Színháznak. Szintén fontos karaktereket alakít az előadásban az országos ismertségű Szabó Simon, aki nem először jár az Óbudai Zsinagógában. 20 évvel ezelőtt egy televíziós produkcióban működött közre az épület akkor még igencsak romos falai között, majd pár éve egy barátja fiának briszén is járt itt. „A briszen misztikus hangulat volt. Egészen csodálatos, hogy most itt színházi előadást lehet csinálni. Ez nagy kihívás és hihetetlen élmény is. Talán nem lenne haszontalan, ha más templomokban is lehetne színházi előadást tartani” – mesélte nekünk sok más ismert film szereplője, akit a legutóbbi magyar mozisiker, a Pesti Balhéban is láthattak. Szabó szerint Hollós szövege erős és nagyon vizuális, és van egy örök aktualitása is: kik és hogyan viszonyulnak a bajba jutott emberekhez. A darabban több reakciót is ábrázolnak, azok pedig univerzálisan tudnak mindenkihez szólni. Az EMIH az őszi zsidó ünnepek felvezetéseként a Zsinagógák He te elnevezésű programsorozat ke retében tisztelgett a fennállásának 200. évfordulóját idén ünneplő Óbudai Zsinagóga előtt ezzel a színdarabbal. Ebben partnerre lel tek Óbuda Önkormányzatában, akik kel közösen hir dették meg a szín műpályázatot. Hol lós Csaba da rabja az 1838-as árvízi események alapján született: a fikciós történet két fiatal zsidó fiúról szól, akik bent ragadtak a zsinagógában.
