Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
2021 AUGUSZTUS | egység 29 TÖRTÉNELEM | KILE mel lett az utóbbi időkben Pécsett, Vá cott, Nagykőrösön, Karcagon, Kecskeméten és Budapesten is megújultak zsidó imaházak, imatermek. Orbán szerint kormánya történelmi felelősségként tekint a zsidókeresztény kulturális örökség, illetve a szabad vallásgyakorlás védelmére. Az államtitkár hozzátette: a megújulás utóbbi években a hazai zsidó örökség gondozásában továbbra is partnerként számíthatnak a kormányra, és hogy Berettyóújfalu lakói számára is fontos volt városuk zsidó múltjának tiszteletteljes megőrzése. A Mazsök elnöke, akinek családját szintén szoros szálak fűzik a régióhoz, reméli, hogy a zsinagóga, amelyik egykor egy tekintélyes zsidó közösség otthona volt, a jövőben méltóképp fogja szolgálni a helyiek és az egész ország kulturális programjaira nyitott embereket. Habár a megyében zsidó életről szinte csak a szomszédos Debrecenben lehet beszélni, a vallási közösség nélküli új zsinagóga ezzel még a szokásjog szerint megkívánta, hogy felavassák szakrális térként is. Ezen a megtisztelő kötelezettségen ott voltak Róna Tamás és Faith Áser rabbik is. Utóbbival telefonon elevenítettük fel az ünnepi eseményt. „Nagyon megható és örömteli érzés volt ott lenni. Valódi megtiszteltetés, hogy részese lehettem ennek az ünnepnek. Annak ellenére, hogy zsidó közösség sajnos már nincs ott, a zsinagóga vallásjogilag nem maradhatott árván, hiszen az mindig is az Isten háza” – mondta Faith rabbi, a budavári közösség fiatal vezetője, aki a nap szimbolikus volta mellett hasonló jelentőségű praktikus szempontokra is kitért. A rabbi szerint egy minden elemében csodálatos épületet adtak át, amely jól fogja szolgálni a helyi közösségeket és messze hírét viszi a régió egy kori gazdag zsidó örökségének is. A beszámolók szerint a megnyitón több helyi politikus – például Mu raközi István polgármester – is felidézte Berettyóújfalu jelentős létszámú (1944 előtt a közösség több mint 10 százaléka volt zsidó) izraelita lakosságának eredményeit, és a vészkorszak utáni kötelességeket, az emlékezés fontosságát. Annak a reményüknek is hangot adtak, hogy az új épület nemcsak a kulturális kínálatot erősítheti, de fokozhatja a régió turisztikai vonzerejét is. A zsinagóga számos kulturális programnak ad otthont a nyáron a megújult falak között. és az újrakezdés alkalmat ad arra, hogy „együtt ünnepelhessük a Kárpátmedencei magyarzsidó kulturális örökség egy újabb darabjának a helyreállítását Berettyóújfaluban”. A népes vendégsereg tagjai között volt Szabó György is, a Magyaror szági Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke, aki büszkeséggel idézte vissza a megnyitót. Mint kiemelte, érdemes észrevenni, hogy az BERETTYÓÚJFALU ZSIDÓSÁGA A feljegyzések szerint már 1757től éltek zsidók Berettyóújfaluban. Ötven évvel később már 30 családot tartottak nyilván, akik a környékbeli zsidókkal összefogva templomot is építtettek. A második világháború idején mintegy ezer fős zsidó kisebbség lakta a települést, ám a holokausztot ma réknyian élték túl. Aki viszszatért Berettyóújfaluba, az is el költözött később. A zsinagóga a magyar állam tulajdonába került, hosszú ideig vasak tárolására használták.
