Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
2021 AUGUSZTUS | egység 13 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO A Vörösmarty utcai imaház lét re jötté nek pontos idejére csak kö vet keztetni lehet. Perczel Anna épí tészurbanista (1942–2021), a lathatatlan.ovas.hu projekt egyik megalkotója az imaházzal kapcso latban azt sem tartotta kizártnak, hogy az a bérházzal, mely 1893ban épült, egyidős lehetne, azonban erre vo natkozó hiteles forrással nem rendelke zünk. A Hungaricanum archívumában azt találják, hogy a Vörösmarty utca 55ben a „Budapesti Thorasz Chajim Vallásgyakorlati Imaház Egylet” 1908. július 8án lett bejegyezve, legalábbis ekkor hagyták jóvá az alapszabályát, mikor a vezetői Vida Gyula ügyvezető elnök és Holzer Ignác (1884–1977) pénztáros voltak. Szintén ezt, a 20. századeleji, 1908as dátumot erősítik a Holzer Ignáccal kapcsolatos Új Élet cik kei, melyek őt rendre mint az imaház „alapítóját” említik. Holzer egyébként az 1942es budapesti betűrendes távbeszélő névsora alapján a Vörösmarty utca 63ban lakott és hangszeralkatrészek javításával és eladásával foglalkozott. 2 AZ EGYLETI IMAHÁZ(AK) MÚLTJA A Vörösmarty utca 55. szám alatti imaházról, s általában az egyleti imaházakról csak töredékes információkkal rendelkezünk. Pedig a második világháború előtti Budapesten számos egyleti imaház működött – példának okáért az utcában is volt egy másik, a „Bét Sámáj”, a Vörösmarty utca 20. szám alatt. Az egyleti imaházak és „minjon”ok (minjánok) – merthogy „vá logatottabb” társaságok is több eset ben külön imádkoztak a zsinagógáktól, így például KahanFrankl Sa munak (1890–1970), az Orthodox Központi Iroda elnökének is volt saját minjánja, a „Franklminjon”, mely egyébként a Vörösmarty ima házakhoz igen közel, az Eötvös utca 19ben volt1 – az orthodox hit község égisze alatt működhettek. Az imaházaknak minden évben kér vényezni kellett a hitközség vezetésétől, hogy engedélyezzék számukra a következő zsinagógai évi mű ködést. NEVEK ÉS MOZAIKOK A VÖRÖSMARTY UTCA 55-BŐL TÖRTÉNETEK A TORÁSZ CHÁJIM FIÓKIMAHÁZBÓL A Vörösmarty utca egyik középső bérházának földszinti helyiségein már lassan három évtizede le van eresztve a súlyos vasroló. A laikus sétálóban joggal fogalmazódik meg a kérdés, hogy ugyan miért nem bérli ki egy kereskedő, kisiparos vagy esetleg egy vendéglátó egység, hiszen kiváló a lokáció, közel fut a mindig siető körút és a kisföldalatti is a sarkon áll meg. Harminc év kihasználatlanságát mégsem lehet recesszióval, járvánnyal vagy egyebekkel magyarázni, már rosszabb helyeken is láttunk vállalkozásokat felvirágozni. De a ház idős lakói tudják az okot, s a szemfüles járókelők is sejtik, hogy itt valami különlegesebb hely rejtőzik, mint egy hát rahagyott bolt. Időnként az orthodox hitközség egy-egy fekete-fehérbe öltözött munkatársa szállt ki a helyszínen, aztán hosszú ideig újból csend. Most, az Örökkévaló segítségével, a ro lók újból felhúzódnak, s rendszeresen fognak fel s le járni, az EMIH ugyanis újranyitja a hoszszú évekig itt működött imaházat, a Torász Chájimot. Cikkünkben az egyleti imaház történetét járjuk körbe. CSEH VIKTOR ÍRÁSA JUDAPEST | JUDAPEST ANNO LÁBASS ENDRE FOTÓI A ZSINAGÓGA 2015-ÖS ÁLLAPOTÁRÓL
