Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-01-01 / 138. szám

KILE | EMLÉKEZÉS egység | 2021 JANUÁR 24 si forgatókönyv, Surányi András rendező vezetésével pedig több száz túlélővel és életmentővel készítettek életút-interjúkat. Az EMIH öt alapelvet tekint elengedhetetlennek, melyek a következők: a történelmi kontextus, a zsidó szempont, a személyes megszólítás, az érzelmi bevonó­dás és a naprakész nyelvezet. Köves rabbi elmondta, hogy a Sorosok Házára nem egyszerűen holokausztmú­zeumként tekint, tehát a történet elbeszélése nem a má­sodik világháborúval, illetve az azt megelőző évek zsi­dóellenes törvényeinek korszakával kezdődik. Hiszen, hogy megértsük, mi vezetett el a holokauszthoz, ahhoz szükséges megismerni az áldozatokat, azok kapcsola­tát Európával és a mi esetünkben Magyarországgal, a hazánkkal. Ettől függetlenül nem az ezer éves magyar A jelenlegi járványügyi korlátozások mellett nem lehe­tett az eddigi évekhez hasonló, a Dohány utcai Gettó­fal-emlékműnél tartott emlékünnepséget tartani. Idén, a szervezőknek közösség nélkül kellett volna gyertyát gyújtani, így pedig az emlékezés mellett nem érvénye­sülhetett volna az emlékeztetés elve. Nem lehetett volna iskolás csoportokat gondolatébresztő beszélgetésekre hívni vagy éppen egy interaktív sétára vinni a történel­mi zsidó negyedben, mint ahogy ezeket az előző évek gyakorlata megkívánta volna. Márpedig az ifjabb gene­rációk emlékeztetése, s így való informálása és tanítása pedig nem csekélyebb fontosságú, mint az érintettek megemlékezése. Sajnos egyre kevesebben vannak velünk azok, akik a holokauszt borzalmait túlélték, és erről valamiféle tudatba és lélekbe hasító „tanmesét” tudnának mon­dani. Lassan megtérnek Teremtőjükhöz a túlélők, akik egész életükben ott cipelték a zsidótörvények, a mun­kaszolgálat, a gettó és a koncentrációs táborok okozta sebeket. Azonban ezek a megemlékezések nem nekik, hanem róluk szólnak, akikből a következő generációk is fakadnak, zsidóknak és nem-zsidóknak egyaránt. Számos túlélő visszaemlékezését rögzítették, melyek dokumentálása fontos feladat volt, de azok terjesztése egyenesen kötelességünk. Ilyen jellegű kötelességének tett eleget az EMIH, amikor megszervezte az idei em­lékünnepséget. A 76 órás megemlékezés több szálra volt felfűzve. A program fő kapcsolódási pontját az élő közvetítések adták Sipos Szilvia és Réczei Tamás műsorvezetésével. A SORSOK HÁZA Január 17-én este Sipos Köves Slomó rabbit köszön­tötte, aki a sokakat foglalkoztató Sorsok Házáról be­szélt. Elmondta, hogy a cél, hogy egy olyan hely jö­hessen létre, amely kellő érzékenységgel értelmessé és tartalmassá teszi a holokausztra való emlékezést 76, 90 vagy 100 év távlatában is. Mindeközben a történelmi hitelességre teszik a hangsúlyt. Külföldi történészek és múzeumfejlesztők bevonásával létrejött egy új kiállítá-EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI HETVENHAT ÓRÁS ONLINE MEGEMLÉKEZÉS A BUDAPESTI GETTÓ FELSZABADULÁSÁRÓL Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a pesti gettó felszabadulásának 76. évfordu­lójáról egy rendkívüli, 76 órás online műsor keretében emlékezett meg. Az ötletet a koronaví­rus-járvány korlátozása szülte, de így a megvalósítás végül tízezrekhez juthatott el. Az alábbi­akban a programból idézünk néhány részletet. KATZBURG SÁMUEL ÍRÁSA zsidó történelmet fogják bemutatni, kezdőpontnak az emancipáció évét határozták meg, a végpont viszont a napjaink, ami folyamatosan frissül, naprakész. A rabbi hangsúlyozta, hogy „fontos, hogy az ide ellátogató diákok, akik közül sokaknak ez lesz az első találkozása a zsidókkal, ne úgy ismerjék meg őket, mint tehetetlen, akár szánalomra méltó áldozatokat, hanem szembesüljenek azzal, hogy a magyar zsidó közösség kulturális, civilizációs, sőt nemzetközi értéket képvisel. Önmagában az áldozatiság nem hoz létre empátiát. Ám a valós hiányuk felismerésével felébreszthetjük bennük az empátiát. [...] Egy olyan társadalomról beszélünk, amely magán hordozza azt a sok frusztrációval, hallga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom