Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
2021 JANUÁR | egység 25 EMLÉKEZÉS | KILE tással, szorongással, tabusítással teli történetet, amire nekünk, a Sorsok Házával muszáj egy katarzissal felemelő megnyugvást adni. A mi elbeszélésünknek ez a célja.” Az élő beszélgetések többségét a Sorsok Házában vették fel, de voltak kültéri forgatások is, például a Klauzál téren és a környező utcákban, ahol Dombi Gábor zsi dó kultúratörténész avatta be a nézőket a gettó kevésbé ismert tényeibe. CSALÁDI TÖRTÉNEKTÕL A TÚLÉLÕK EMLÉKÉIIG Oberlander Báruch rabbi saját családja túlélésének történeteit – így édesapja megmenekülését az újpesti és pesti gettókból, valamint édesanyja gyötrelmeit a strasshofi és bergen-belseni táborokban – is beleszőtte a háláchikus témákat is érintő, A gyász és az emlékezés a zsidó vallásban című előadásába. Oberlander rabbi itt elhangzott legfontosabb tanítása triviálisnak hangzik, de sokak számára megfontolandó: „ember embert ne gyűlöljön”. A műsorsorozatban az EMIH megszólított néhány ismert holokauszttúlélőt is, hogy osszanak meg pár gondolatot. A nem olyan régen a 100. évét betöltő Keleti Ágnes olimpiai bajnokról például kiderült, hogy nem akar emlékezni a háborúra, csak arra, ami kellemes, és ezt üzente a nézőknek is: „Az ember keresse azt, ami jó, kellemes.” Korda György énekes pedig elmondta, hogy nincs felejteni valója, mert emlékezni nagyon jó, legalábbis bizonyos dolgokra. EMLÉKEZÉS A FILMMÛVÉSZET ESZKÖZEIVEL A műsorvezetők olyan szerzőket is megszólítottak, akik maradandó műveket alkottak a holokauszt-emlékezésben és a múltunk közös feldolgozásában. Így például beszélgetőpartner volt Mohácsi János színházi rendező, kinek A Dohány utcai seriff és az e föld befogad, avagy SZÁMOD RA HELY című darabjai máig sokakat elgondolkoztató munkák, vagy Oláh Katalin filmrendező, kinek két doku mentumfilmjét, A bármicvó fiúk at és a Beágyazott emlékeink et AZ EMLÉKEZÉS NAPJA Január 17-én, késő éjszaka, éjfél után pár perccel két katona erősen megdöngette a gettó Wesselényi utcai bejáratát. A gettó lakói összerezzentek a két fegyveres láttán, akikről ekkor még nem sejtették, hogy nem gyilkolni jönnek. A szovjet tiszt és őrmestere a felszabadulásuk hírét hozták meg: először megkérdezték, hogy mire lenne szükségük – élelemre és kötszerre, volt a Wesselényi utcai zsidó iskolában kialakított ideiglenes kórház válasza –, majd közölték, hogy szabadok, elhagyhatják a gettót, bár egyelőre nem javasolják még, mert a fasiszták nem tették le a fegyvert. Január 18-án reggel, sok hónap után először, a boldogság érzése futott át a mintegy 68 000 emberen, azokon a túlélőkön, akik társaikkal, szeretteikkel ellentétben nem haltak éhen vagy valamilyen betegségben, nem fagytak halálra és nem estek áldozatául a gettóban időről időre betörő nyilas hordáknak sem. A holokausztnak több emléknapja van Magyarországon is. Egy 2000-ben hozott kormányzati határozat szerint a hazai áldozatok emléknapját minden év április 16-án tartjuk, miután 1944-ben azon a napon kezdődött a gettósítás, az akkori Magyarországhoz tartozó Kárpátalján. Saját emléknapjai vannak az egyes vidéki zsidó közösségek maradékainak is, melyek sorában találjuk a budapesti gettó felszabadulásának emléknapját, január 18-át. is megtekinthették a 76 órás megemlékezés követői. Pécsi Katalin író pedig a nők és a holokauszt kapcsolatáról beszélt. Láthattuk a megemlékezésre készített részletet a Kint sincs senki című darabból, melyet Kallós Viola rendezett és eredetileg 18 gimnazista ad elő. A darab olyan kérdéseket feszeget, mint például: kik azok, akik választhatták a szabadságot? Kik azok, akik kockázatot vállaltak már a születésükkel vagy azzal, ha gyermeknek adtak életet? Mik azok a pillanatok, amikor átléphetünk egy határvonalat? Az erre az alkalomra készített élő közvetítéseken és felvételeken kívül a 76 óra meghatározó részei voltak a témát egyértelmű vagy rejtett formában érintő filmek, mint például az első magyar holokauszt-játékfilm, A bu dapesti tavasz Máriássy Félix rendezésében vagy Gárdos Péter: Hajnali láz , Nemes Jeles László: Saul fia , Török Fe renc: 1945 vagy Elek Judit: Sziget a szárazföldön című moz góképeinek vetítése. Az egészestés filmeken kívül a Zsidó mesék című kisfilmek mélyítették a programot, melyben 54 magyar híresség osztotta meg a saját zsidóságával vagy a zsidókkal való élményeit. A megemlékezéssorozat 6–7 órás blokkokra osztva megtekinthető a zsido.com archívumában. Részlet Az ötödik pecsét című filmből
