Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-01-01 / 138. szám

2021 JANUÁR | egység 23 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO halottjától. Körös-körül diáksapkák tányéra tűnik fel: az egyetemi hall­gatók Csaba- és Turul-szövetsége is eljött, hogy utolsó Isten-hozzádot mondjon tanítómesterüknek, nagy­szerű oktatójuknak. [...] »Mindnyájunkat – mondta Fi­scher főrabbi – egy és ugyanaz az ér zés kapcsol össze, bármennyire tér jenek el a mi nézeteink, életfel­fogásunk, gondolataink, érzéseink, elveink, egy érzés egyesít bennün­ket, az, amely azokból a kesergő sza­vakból zeng felénk, amelyet Dávid király Jóáb holtteteménél mondott: valamennyien tudjátok, hogy Izra­elnek egy fejedelme és egy nagyja fé nye és melege kiáradt, túlzás nél­kül mondhatjuk, az egész világra. Ne várjátok tőlem, nagyfényű gyászoló gyülekezet, hogy méltassam néhány rövid szónak keretében Goldziher Ignác hatalmas egyéniségét, nem mindennapi jellemét, a közönséges mértéknél túlmagasló személyisé­gét, hogy méltassam az ő átfogó elméjét, az ő sugárzó tudományát, az ő nagy és minden ágazatra kiter­jedő óriási műveltségét. Hiszen hol van az a keret, amelybe bele lehetne illeszteni az ő nagy, a kiválók között is legkiválóbb képét.«” 16 GOLDZIHER EMLÉKEZETE Holló utcai otthonát vörösmárvány emléktáblával jelölték meg, melyet egy barátja, Sebestyén Károly (szül.: Schosberger, 1872–1945) irodalom­történész, a Színművészeti Akadé­mia 1928–1930 közötti igazgatója fogalmazott: „Éjt napot itt munkált, kutatott a nagy bölcse Keletnek, Itt értek csöndben lángesze nagy művei. S míg neve tündöklőn, hódítva bejárta a földet, Őmaga holtig hűn megmaradott e rögön.” A tudós székesfehérvári szülőhá­zának falára a város neves szobrásza, Bory Jenő (1879–1959) készített domborművet fehér márványból, melyet 1924. szeptember 7-én lep­leztek le a polgármester-helyettes, az MTA, az egyetem és a néprajzi társaság küldötteinek jelenlétében. Az ünnepségen a Szózat eléneklése után Mátrai Rudolf (1870–1935), a cisztercita főgimnázium igazgatója méltatta Goldzihert: „Jelentősége túlemelkedik Ma­gyarország határain. Nemcsak a ke­leti nyelveknek és vallásoknak volt kiváló búvára, hanem a nemzeti tudományt is művelte és különösen a magyar néprajz sokat köszönhet neki. Magyar hazafiasságát azzal mutatta meg, hogy a neki felajánlott fényes külföldi állásokat nem fogad­ta el, mert ő csak magyar tudott és akart maradni.” 17 Egy évvel később a fehérvári zsidó iskola felvette Goldziher nevét, és példakép gyanánt minden osztály­terembe kifüggesztették a képét is. De nemcsak a zsidó iskolába került a tudós arcképe, hanem a cisztercita gimnázium dísztermébe és a Fehér­vári Kereskedelmi Csarnokba is. 18 költözött el a mi körünkből. A tu­domány arany gyertyatartójában ki aludt egy magasan lobogó láng, le esett onnan egy fáklya, amelynek 1 „Goldziher Ignác dr. regényes élete”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 46. szám, 2. oldal. A továbbiakban: Egyenlőség , 1921/46: 2. oldal; 2 Sándor Anna, „Goldziher levelei az oktatásról”, in: Scheiber Sándor (szerk.), Évkönyv – Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1981–1982 . Budapest: MIOK, 1982. 358. oldal. A továbbiakban: Sándor, 1982. 3 Sándor, 1982: 358–359. oldal; 4 Egyenlőség , 1921/46: 2. oldal; 5 Sándor, 1982: 359. oldal; 6 Uo.; 7 Sándor, 1982: 359–360. old., Egyenlőség , 1921/46: 2. oldal; 8 Uo.; 9 Munkácsi Bernát, Pályám kezdete . Különnyomat az Izr. Tanügyi Értesítő 1925 1–5. számaiból. Budapest: Neuwald, 1925. 18. oldal; 10 „Napi hirek – Dr. Goldziher Ignác”, Pesti Hirlap , 1905. 27. évf. 156. szám, 12. oldal; 11 Perczel Anna, Védetlen Örökség – Unprotected heritage . Budapest: Városháza, 2007. 157–159. oldal; 12 „A nagy gyász körül – Holló-utca 4.”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 46. szám, 6. oldal; 13 „A nagy gyász körül – A betegsége”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 46. szám, 6. oldal; 14 „Goldziher Ignác munka ­asztalánál...”, A Magyar Zsidók Lapja , 1941. 3. évf. 37. szám, 7. oldal; 15 „A nagy gyász körül – A 23-ik zsoltár”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 46. szám, 7. oldal; 16 „Az Akadémiában”, Egyenlőség , 1921. 40. évf. 46. szám, 9. oldal; 17 „Hírek – Goldziher-emléktábla-leleplezés”, Világ , 1924. 15. évf. 187. szám, 8. oldal; 18 Heller Bernát dr., „Goldziher Ignác emlékezete”, in: Szemere Samu dr. (szerk.), Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1932. Budapest: IMIT, 1932. 11. oldal Goldziher felesége és fiai a tudós dolgozószobájában (Forrás: MILEV) Holló utca (Fotó: Cseh Viktor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom