Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
2021 JANUÁR | egység 17 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT anyagi áldozatok árán, de mégis felépítette a higienia minden követelményének megfelelő új mikvéját és ezzel megteremtette a zsidó hitélet elengedhetetlenül egyik legfontosabb intézményét. A felépítés körül Wollner Sámuel hitk. elnök szerzett elévülhetetlen érdemeket”. Friedlander Béla, az újpesti születésű San Paulo-i rabbi emlékeim szerint azt mesélte, hogy Újpesten három mikve volt, amelyik közül az egyik azért épült, mert egy korábbinak a tisztasága nem volt kielégítő – talán erre utaltak az újságcikkek nézeteltérésekként. Az egyikről azt mondta, hogy a hitközségi udvarban volt, de a másik kettő elhelyezkedésére nem emlékszem. Ennek a mikvének az emléke nagyon közel áll a szívemhez, mert a családi hagyomány megőrizte annak emlékét, hogy dédnagyapám, az újpesti ortodox hitközség megteremtője és egyik alapítója Oberlander Sálom (1870?–1934) ennek a mikvének az építésében is részt vett, annak fő motorja volt. Ezt nagynéném könyvében is megírta 7. 3. RÁKOSPALOTA – mikveavatás rabbikkal Az 1950-ben Budapesthez csatolt Rákospalotán (XV. kerület) szintén működött mikve, aminek felavatásáról 1927. február 11-én a Zsidó ujság is beszámolt 8 . „A Budapest-környéki hitközségek között orthodox irányú fejlődés tekintetében kiválik az az orthodox hitközség, ahol a főrabbi és az elnökség karöltve működik a hitélet fellendítésén. Az ezirányú működés örvendetes stációja volt a vasárnap lefolyt mikvo-avatás. Az ujjonan épült rituális fürdő vallási és higiénkius szempontból egyaránt elsőrangú alkotás. Duschinszky [Mihály] főrabbi meghívására kiszállt egy háromtagú rabbikollégium a mikvo approbálására. A szent ügyért Silberstein Josua [1858–1930] váci főrabbi nem volt tekintettel agg korára, sem a kedvezőtlen időre és fiával Silberstein Dávid rabbival [1885?–1944] megjelent Rákospalotán. Eljött Sussmann Viktor [1867–1942] pesti rabbi is. A rabbinikus vendégeket nagy tisztelettel fogadták. A rabbikollégium hosszasan megvizsgálta a mikvo-t és rituális szempontból teljesen megfelelőnek és kifogástalannak találta. Maariv után a tanácsteremben bankett volt, amilyen Duschinszky főrabbi üdvözlő beszéde után Sussmann pesti rabbi és Silberstein Dávi váci rabbi szóltak a felavatott intézmény nagy fontosságáról. Utánuk Feit Gábor hitközségi elnök, Reisz Gábor és dr. Duschinszky orvos emelték beszédeikkel az emlékezetes nap hangulatát.” 4. PESTERZSÉBET – ahol nem volt mikve Ugyancsak 1950-ben csatolták Pesterzsébet néven Budapesthez a korábban Erzsébetfalvaként ismert Pestszenterzsébetet, mint a főváros XX. kerületét. A település mikve-helyzetéről Güntzler Zeév Wolf (1883–1944) fehérgyarmati rabbi és Rézműves Sálom Zéév (?–1944), a pesterzsébeti rabbi 1942-es levélváltásából szerezhetünk információt9 . „Kérdése kapcsán, miszerint az ön helyén [Pesterzsébeten] nincs lehetőség kóser mikvét építeni a nőknek ezért Pestre szoktak járni, és volt egy asszony, akinek péntek este kellett mikvébe mennie” – olvasható Güntzler rabbi válaszlevelében – „Meg lehet-e engedni neki, hogy naplemente után, de a csillagok feljövetele előtt a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből származó fotón látható, épp a mikvéjé lehetett. 2. ÚJPEST – magánfürdõ helyett hitközségi mikve Óbuda után Újpestre, a IV. kerületbe látogatunk. Ko ráb ban3 már idéztem egy történetet, ami, ha igaz, ak kor fontos utalás arra, hogy a 19. század utolsó harmadá ban már létezett forrásvíz táplálta mikve Újpesten. Bár arról a mikvéről nincsenek konkrét információk, azon ban tudunk egy sokkal későbbi mikvéről. Erről dr. Szilágyi-Windt László Az ujpesti zsidóság tör ténete című könyvében 4 olvashatjuk az alábbiakat: „Az ortodox hitközség 1929-ben felhívást bocsájtott ki a felépítendő mikve létesítésének költségeihez való hozzájárulás érdekében. A felhívást Wollner Samu hitközségi elnök és Sussman Lipót hitközségi alelnök, a Fürdő-bizottság elnöke írta alá. A felhívásnak meg is lett az anyagi sikere és a hitközség felépítette a fürdőt a templom-épület pincéjében. Ez a mikve arról volt híres, hogy annak építése közben forrásvízre bukkantak s a forrás vízét használták fel a fürdéshez.” A következő évben olvashatunk erről a mikvéről a korabeli Hagyomány című, Pesten megjelenő ortodox hetilapban 5 is „Mikvoh építés” címmel. „Az ujpesti orth. hitközség a nehéz gazdasági viszonyok dacára hozzá kezdett a mikvoh felépítéséhez. Eddig a hitközségnek nem volt mikvoja, hanem az egyik hitközségi tag által épített és fenntartott mikvoht használták a hitközségi tagok. Miután ez nézeteltérésre adott alkalmat, de meg miután minden orth. hitközség kötelessége, hogy ily institucióval rendelkezzék, a hitközség elhatározta és megkezdette már a mikvoh építést Goldmann József főrabbi, Wollner Samu hitk. elnök és Sussmann Lipót hitk. gondnok vezetése és ellenőrzése mellett. Az ujpesti orth. hitközség azon sajnos kevés számú orthodox hitközséghez tartozik, amelynek tagjai sorában csakis szigorúan szombattartót vesznek fel és ahol vezető szerepet csak az vihet, kinek felesége nem hord saját hajat.” Ugyanennek a lapnak egy másik számából6 azt is meg tudjuk, kié volt a magán-mikve: „Az ujpesti orth. izr. hitk. az orth. központi iroda első elnöke Reich Ignác alapitotta, akinek otthon saját »mikvéje« is volt. Ezt a mikvét használta eddig a hikt. – külön hitk. mikve nem volt. A hitk. végre súlyos Feltételezett mikve Óbudán (balra), mögötte a zsinagóga épülete ÓBUDAI KÉPGALÉRIA Forrás: BUDAPEST III. KERÜLET ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY (URBAN LIS stúdió, 2014, eredetileg: BFL XV.16.c.211/1) 2021 JANUÁR | egység 17
