Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 21 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT tudós-rabbi történetírója 1902-ben megjelent művében 10 nem tud Cserhát utcai fürdőről, mikvéről. A történet hitelét viszont erősíti Pollák rabbi említése. E korban két Pollak is működött a fővárosban, az óbudai Pollak Chaim, akit leginkább szótáráról ismerünk11 , és Pollák Lázár12 , korának ismert kasrusz szakértője. Kérdéses, hogy vajon ő segédkezett-e egy nem hitközségi kezdeményezésű fürdő megnyitásában. A fürdőt a budapesti címjegyzék 1901-1902-es kiadása nem rituális, hanem „Fedorcsák János, VII, Cserhát-u. 23.” néven említi. A Cserhát utca 23. a napilapokban olyan helyként tűnik elő a következő félszáz évben, ahol szorgos polgárok élnek, s mindennel vállalkoznak, amivel pénzt lehet keresni: a mézraktározástól a szobakiadásig. A háromszintes épületben javarészt szoba-konyhás lakások voltak. Lakott a megnyitás évében e házban burgonyaügynök, szobafestő, asztalos. 1904-re a fürdő eltűnik a címjegyzékből és a házban ’Fodor Csák’ helyett ’Fedorcsák’ János építő mester lakását tünteti fel, aki korábban 1902-ig az elegánsabb VI. kerületi Dessewffy utca 26. szám alatt lakott. A Magyarország c. lap 1905-ös hirdetéseiből kiderül13 , hogy Fedorcsák (ekkor már csak így jelenik meg a neve) komoly pénzügyi nehézségekkel küzd, és ingatlanjai eladásával próbálkozik. Pesten eladásra villát, a Szemlőhegyen telkeket hirdet. Kérdéses persze, hogy Fodor Csák és Fedorcsák vajon ugyanaz az ember, de erős a gyanú, hogy igen. Fodor Csák János kőműves 1898-ban a VII. kerület Garay tér 13. szám alatt lakva tapasztalhatta a pesti zsidók mikve-igényét, amelyet a Cserhát utcai ingatlanban megvalósíthatott, s a századforduló építési lázában hozzájuthatott vállalkozása révén értékes ingatlanokhoz, telkekhez is. A Fodor Csák név (Fedorcsák egyszer sem) ezután már csak egyszer jelent meg a sajtóban, amikor 1916-ban az I. kerület Kruspér u. 10 alatt társtulajdonosa-alapítója lesz egy törpegyárnak14 , amelynek termékei nélkül a há borúban álló Magyarország nem lehetett képes felvenni a harcot – a minden bizonnyal felfegyverzett törpékkel támadó – ellenséggel. De a Cserhát utca 23. mégsem a zsidó rituális fürdőjéről lett nevezetes, hanem arról, hogy 1909-ben a lakbéremeléstől feldühödött lakók és környékbeliek Schreiber József vezetésével rommá zúzták az épületet15 ; illetve arról, hogy e házban fogták el 16 Strasznov Ignácot, a mátészalkai, de nemzetközi karriert befutó szélhámost, akinek szívbéli barátnője Bánfi (Brudermann) Róza, a „veszedelmes tolvajnő” éppen itt lakott. 9 Egyenlőség, 1900. nov. 11. 10. o.; 10 Spiegler Gyula Sámuel: Budapest-Erzsébetváros története. Budapest, 1902. Dobrowsky és Franke. Nyomatott Kellner Gerson könyvnyomdájában, Bpest, Csányi-u. 13.; 11 Pollak Chaim, Liptószentmiklós, 1834 – Budapest, 1905. Pozsonyi, sátoraljaújhelyi és prágai tanulmányok után tanító volt Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen, majd Óbudán. Számos tankönyvet írt, legnagyobb munkája a Héber-magyar teljes szótár (1880). Művei: lbn Gabirol Mivchar ha-Peninim költeményei; Tikkun Middót ha-Nefes (1895); Izrael népének múltjából (1898); Josefinische Aktenstücke über Alt-Ofen (1902); Die Erinnerungen an die Vorfahren (1902). 1882-83-ban Jesurun címen felekezeti lapot szerkesztett az antiszemitizmus ellensúlyozására. Forrás: Magyar Zsidó Lexikon, 1929.; 12 Pollák Lázár, Nyitra, 1822 – Budapest, 1905. Óbudai majd prágai tanulmányok után Prágában hitszónoknak választották meg, majd egy sziléziai kisváros rabbiságát cserélte fel a pestivel. Itt a Rumbach utcai templom hitszónoka volt. Hatáskörébe tartozott a kasrusz és rituálék feletti felügyelet. Szigorúan konzervatív irányú rabbi volt, és tagja volt a Rabbiképző vezérlő bizottságának; 13 Magyarország, 1905. december 1. 28. o.; 14 Honi Ipar, 1916. április 1.; 15 Az Ujság, 1909. február 20. 8, o.; 16 Tolnai Világlapja, 1925. június 29. 21-23. o. A memoár-író szélhámos. Strasznov nagy csalásaiból; 17 Nagyvárad egyik legvagyonosabb kereskedőjét letartóztatták. Az Est, 1915. október 9. 2. o.; 2021 ÁPRILIS | egység 21 ket rendszeresen igénybe veszik. Ezáltal bennünket szent feladataink teljesítésében támogathatnak, hogy ezt, a zsidó hitéletre nézve nagy jelentőséggel biró intézményt nehézség nélkül fenntartani és fejleszteni képesek legyünk.” Tehát, ha már a közösség adójából és adakozása révén megépült a mikve, akkor a közösség tartsa is fenn az intézményt. Erre csak a női látogatók kevésnek bizonyultak. Találunk példát arra is, hogy a neológ miliőben is hiányozhat a mikve a hívőknek. Így 1900 novemberében magánkezdeményezésre, vállalkozási céllal létrejött neológ rituális fürdő hirdetése jelent meg a lapokban. E mikve működési idejéről egyelőre nincs adatunk, itt és most csupán a megnyitás tényét tudjuk rögzíteni. „Rituális fürdő. Eddig nélkülözött intézmény létesült [a szerző kiemelése] a fővárosban, a pesti izr. hitközség tagjai számára, amennyiben nagy költségekkel és a pesti izr. hitközség támogatásával, valamint a rabbik felügyelete alatt, élükön Pollák rabbival, rituális fürdőt épített Fedor Csák János építőmester, Cserhát u. 23. sz. alatti saját házában, mely fürdő a rabbik tanusága szerint minden tekintetben megfelel a rituális követelményeknek, amennyiben direkte a forrásban fürödhetni.” 9 Esetleg lehetséges lenne, hogy a volt Cserhát utcai mikve volt az első, valóban neológ mikve Budapesten? Erről nem szólnak a források, viszont a Cserhát utca neve nem bukkant fel soha a magánfürdők jegyzékében, sem zsidó lapokban. Spiegler Gyula Sámuel, Erzsébetváros
