Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 ÁPRILIS 22 Egyébként mikvét építőket nem volt nehéz találni Pesten, mint Lefkovics Adolfot a Wesselényi utcában, s volt arra is példa – igaz vidéken –, hogy gazdag, mélyen vallásos zsidó mikvét, sőt imatermet is építtetett saját házában, miként azt tette a nagyváradi orthodoxok vezetője Ullmann Sándor 17. „A lakása olyan díszes és előkelő, mint a leggazdagabb kultúremberé (...). Rituális fürdő van benne, valamint egy kis imaház is. Külön teraszt építtetett magának a sátoros ünnepek céljaira.” A századfordulón a fürdőváros-koncepció megszületésével párhuzamosan megindult a fürdőkre vonatkozó statisztikai adatok összeállítása is. De a rituális fürdők használatára nézve pontos adatot csak a Kazinczy utcai mikve megnyitása után közöl a statisztika. Így csak feltételezéseink lehetnek arról, hogy hányan használták a XIX. közepén a Meszetics-fürdőt, a század végén Rácfürdőt, még akkor is, ha népszerűsége miatt az akkor már orthodox zsidó központ, az Orczy-ház elől indult a lóvasút a Rácfürdőhöz, a mikvéhez. Nem ismerjük az Aréna úti neológ és a Magdolna utcai orthodox mikve forgalmát sem, amely a VIII. kerület mélyének legvallásosabb részén volt található orthodox imatermektől ölelten. A Kazinczy utcai mikve hivatalos statisztikái 1936 és 1949 első negyedéve között közölnek adatokat. Lévén a KSH harmonizálni kívánta a többi fürdővel a kérdőívét, nem tudható, hogy pontosan mit is értenek kő- és kádfürdő, illetve a gőzfürdő kifejezések alatt. A Körúti fürdő és a Rácfürdő esetében is csak feltételezhető, hogy az „Egyéb fürdő” a mikvére utal, de a statisztika készítőinek módszertana még feltárásra vár, mint oly sok minden még a mikvék kutatásakor. A Dr. Beck Béla által összegyűjtött és közzétett statisztikák18 a mikve esetében csak részben informatívak, de elsődleges forrásaink. A grafikonból egyértelmű, hogy a magyar zsidóságra nehezedő külső nyomás növekedésével párhuzamosan nőtt a rituális fürdő látogatóinak száma, meghaladva a Körúti fürdő korábbi adatait. 1936-hoz képest 1943-ra megkétszereződött a fürdőzések száma, de ezek az adatok a grafikon fejléce ellenére sem a különböző személyeket, hanem látogatások összességét rögzítik. A létszám megcsappanása 1943-44-ben egyértelműen jelöli a munkaszolgálatra történő behívások hatását. Meglepő, hogy a statisztika nem rögzített hölgylátogatókat: az teljesen kizárt, hogy nők ne mentek volna el a mikvébe. Külön érdekesség, hogy az 1936-os és 1946-os látogatók száma szinte megegyezik, tehát a vallásos, a pesti belső területen élő zsidók aránya visszaállt (minden bizonnyal a vidékről a fővárosba költözők által) a Soá előtti szintre. Az 1946-os Beck-féle adatsort a KSH budapesti évkönyve19 némiképp árnyalja. Itt havi bontásban is lát hatjuk az összesített adatokat. A kommunista hatalomátvétel, 1949 után a zsidó szó eltűnik a nem felekezeti sajtóból, s a zsidó Új Élet is szűkebbre szabja a rituális kérdések tárgyalását. A nyilvános mikve-statisztika megszakad, a rituális fürdő eltűnik a fürdőstatisztikákból. A mikve témája az Új Életben nosztalgikus visszaemlékezések tárgyává, és ismeretterjesztési feladattá vált. Dr. Seifert Géza (1906-1976), a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének főtitkára és a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke 1975-ben kijelentette20 , hogy „mind Budapesten, mind vidéken rituális fürdőket (mikvó) tartunk fenn ott, ahol arra igény mutatkozik.” De nem sorolja fel ezeket – talán nem véletlenül. Az Új Élet 1971-ben21 adott hírt arról, hogy 200.000 forintért renoválták a Kazinczy utcai mikvét, majd 1987-ben arról, hogy nemsokára be is fejezik a renoválást.22 A renoválás végül elkészült, s az új elava tásról az Egység is közölt23 – sokak mellett – beszámolót. „Az avatáson jelen volt a new yorki magyar származású szatmári közösség rabbija Friedman Jiszráél, Bécs egyik ortodox rabbija, a budapesti születésű Schwarcz Ábrahám, Oberlander Báruch a budapesti Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület rabbija, aki a fürdő építését felügyelte, az Autonóm Ortodox Hitközség rabbija Weisberger Mózes, illetve a frissen újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija Köves Slomó. Mikve adományozói két New Yorki magyar származású szatmári hászid, akik ezt az önálló intézményt adományukkal hozták létre, és a továbbiakban is ők finanszírozzák majd a működését, melyet Weisberger Mózes és Oberlander Báruch fognak felügyelni.” A Kazinczy u. 16. mikvéje 2005-ben nyert műemléki védettséget. 24 Remélhető csak, hogy képesek leszünk megőrizni a magyar zsidóság mai mindennapjainak tárgyait, eseményeit az utókornak, hogy nekik már ne kelljen nyomozni őseik eltűnt élete, szokásai után. Igaz ez a digitális korra is, amelynek veszélye, hogy áram nélkül visszaidézhetetlen lesz a múlt. A mi pesti régmúltunk zöme – ilyen fontos dolog is, mint a mikve – pedig feljegyzések, tárgyak, visszaemlékezések nélkül tűnt el. 18 Dr. Beck Béla (szerk.): A fővárosi fürdők 75 éve . Pallas Lap- és Könyvkiadó. 1988.; 19 Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve az 1944-1946-os évekről. KSH, 1948. 59. o.; 20 Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv – Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1975-1976 (Budapest, 1976) Seifert Géza: A magyar zsidóság harminc éve, 343. o.; 21 Új Élet, 1971-06-15, 12. szám, 2. o.; 22 Új Élet, 1987. július 1., 2. o.; 23 Egység, 2004, 54. szám. URL: https://zsido.com/fejezetek/uj-ritualis-furdo-budapesten/; 24 Kulturális Közlöny, 49. évf. 11. szám, 2005. 04. 22. egység | 2021 ÁPRILIS 22
