Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
2021 ÁPRILIS | egység 9 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ mind egyik csoport keveredett a helyi lakossággal, a zsidóság önképével összhangban valamennyien két ségtelenül közel-keleti származásúak. A kazár-elmélet esetleges igaz ságtartalmát vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az askená zi zsidók nem a Kaukázusból, hanem a Közel-Keletről származtak, és a betérések miatt az Európából származó emberekkel vannak a legnagyobb genetikai rokonságban. Harry Ostrer 2012-ben az Oxford University Press gondozásában megjelent, Legacy: A Genetic History of the jewish People című könyvében az elmúlt évtizedek a témában megjelent kutatásainak eredményét összegezte. Ahogy ar ra Szegő Ágnes felhívja a figyelmet, összefoglaló művében Ostrer hangsúlyozza: valamennyi fő zsidó csoport közös közel-keleti génekkel rendelkezik. A tizenegy New York-i és izraeli laboratórium vezető genetikusainak részvételével 2011-ben életre hívott Ashkenazi Genome Consortium (TAGC) 128 zsidó személy genomját elemezte. 2014-ben megjelent jelentésükben bizonyították, hogy rendkívül szoros hasonlóság állt fent a kimutatott rokonságban nem álló alanyok között. A TAGC 2017 végéig több száz askenázi genomot elemzett, és a kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az európai zsidók genetikai értelemben „sokkal közelebb állnak a zsidóság többi csoportjához, mint az európaiakhoz vagy a közép-kelet-európaiakhoz” – írja összefoglaló tanulmányában Szegő Ágnes. TÖRTÉNELMI BIZONYÍTÉKOK Legalább ilyen érdekesek a jelenleg a jeruzsálemi Héber Egyetem professor emeritusaként a kelet-európai zsidóság népesedési folyamatait, ván dorlását és oktatástörténetét ku tató Shaul Stampfernek a kazárok zsidó vallásra való áttérésének lehetőségeit vizsgáló erőfeszítései. Stampfer kétségbe vonja azt az lásgyakorlatnak, a kazárok például elhamvasztották a halottaikat, ami tökéletesen szembemegy a zsidó jog előírásaival. Ugyanígy csaknem lehetetlen megválaszolni, hogy egyáltalán mi indította volna a kazárokat a zsidó vallás felvételére, zsidó misszionáriusok hiányában. További kérdés, hogy egy nép vagy annak elitje miért kívánt volna éppen a zsidóságra áttérni egy keresztényektől és muszlimoktól körülölelt régióban. HÉBER FORRÁSOK: BULAN ÁTTÉRÉSE Az áttéréssel kapcsolatban mindösz sze két héber nyelvű forrás áll rendelkezésre. Ezek közül az ismertebb az a Hászdái ibn Sápruthoz, a III. Abd ar-Rahmán córdobai kalifa tolmácsaként, pénzügyminisztereként és meghatározó diplomatájaként te vé - kenykedő, 10. századi zsidó ál lamférfihez címzett, feltételezhe tően Józseftől, a kazár kagántól szár mazó levél, amelyben az önmagát a „türkök királyaként” megneve ző uralkodó hosszasan ecseteli, mi ként vette fel generációkkal korábban Bulan, az egyik első kazár ki rály egy álom hatására összehívott vallásközi vita eredményeként a zsidó vallást. Bulan és unokája aztán kiváló zsidó tudósokat hívott az országba, hogy a legmagasabb szinten oktathassák a zsidóság tanait, mi több, zsinagógák és tanházak sorát építtették fel. Csakhogy a régóta vitatott hitelességű levélben említett szakrális tereknek, ahogyan a kiváló tudósoknak és az általuk esetleg örökül ha gyott elképzelést, hogy egy harcoló, félno mád törzs képes és hajlandó lett volna elfogadni a rabbinikus judaizmus szigorú kereteit, ideértve a szombat, illetve a kósersági törvények megtartásának terhét, kivált, hogy egyetlen ilyesmire utaló nyom sem maradt fent. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy több szokásuk egyenesen ellentmond a zsidó val-HÍRES BETÉRŐK RUT, A MOÁBI HERCEGNÕ, AKITÕL A MESSIÁS SZÁRMAZIK MAJD Rut a zsidóságba betérők leghíresebb példája. A moábi hercegnő egy zsidó férfihoz ment feleségül, akinek családja Júdeából vándorolt Moáb országába. Amikor férje meghalt, Rut anyósával, Naomival maradt, és elkötelezetten követte őt akkor is, amikor az visszatért szülőföldjére, Betlehembe. „Ahova te mész, oda megyek én is... Néped az én népem és Istened az én Istenem” – mondta. Hűségéért óriási jutalmat kapott. Az istenfélő és gazdag Boáz vette őt feleségül, és az ő frigyükből született Oved, aki Jisáj apja és Dávid király nagyapja volt. Így tehát a zsidóságba betért Rut leszármazottai közül kerül majd ki a messiás is. Sírja Hevron városában található. A történetet a bibliai Rut könyvé ben találjuk. Shaul Stampfer (FORRÁS: UW STROUM CENTER FOR JEWISH STUDIES) Rúth Boáz földjén. Julius Schnorr von Carolsfeld, 1828
