Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-04-01 / 141. szám

egység | 2021 ÁPRILIS 10 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM HÍRES BETÉRŐK értekezéseknek sincsen sem mi nyo­ma. Ennél is problemati kusabb, hogy a levél szerint az áttérés a 7. század közepén történt, ám magát a Kazár Királyságot is ekkor alapí­tották, ráadásul egyetlen független, széles körben megbízhatónak tar­tott kortárs forrás sem tesz említést a kazár vezetőség zsidó identitásáról. Legalább ilyen zavarba ejtő, hogy a levél szerzőjének érezhetően kevés fogalma van birodalma földrajzi vi­szonyairól és gazdaságáról. A levél maga egyébként ékes, bibliai idéze­tekben bővelkedő, arabizmusokkal tar kított héber nyelven íródott, könyvtárat, tele héber könyvekkel. Ezeket aztán fel tudták használni érvrendszerük kidolgozásához, így végül sikerült is a maguk javára el­dönteni a vitát. Mindebből egyene­sen következett az elit visszatérése őseik hagyományához, ami nem mellesleg a zsidók nagyarányú be­vándorlását is eredményezte a Kazár Birodalomba a környező keresztény és muszlim területekről. Mindezzel csupán az a baj, hogy nehéz komolyan venni azt a forgató­könyvet, amely szerint egy kazár ka­tonai parancsnok visszatérése felme­női vallásához olyannyira feldühít két királyt is, hogy haragjukat csak egy vita megrendezésével sikerül­hetett lecsillapítani. Az ezen aratott diadalhoz vezető utat pedig nehéz másként látni, mint a zsidó oktatás páratlan jelentőségű diadalát, ugyan­is még ha el is fogadjuk a könyvtár megtalálásának mesébe illő törté­netét, arra már bajosabb épkézláb magyarázatot találni, hogy miként voltak képesek a mély teológiai érte­kezéseket héber nyelven elolvasni és feldolgozni az eredeti vallásuktól tá­vol került, tanácstalan kazárok. Nem beszélve arról, hogy sem a vitának, sem az azt követő, kazár területekre irányuló nagyarányú zsidó migráci­ónak nem maradtak fent független forrásból származó dokumentumai – hangsúlyozza Stamp fer. A nem héber nyelvű szövegek is hallgatnak az állítólagos kazár átté­résről. Mindezek ellenére fennma­radt egy-két muszlim szerző tollából származó elejtett megjegyzés a ka­zár vezetők zsidóságával kapcsola­tosan, ám ezen írók egyike sem járt a kérdéses területen, és beszámolóik hitelességét a korszak kutatóinak egybehangzó véleménye szerint is illik fenntartásokkal kezelni. BIZONYÍTÉK A BIZONYÍTÉKOK HIÁNYA Egy nép vagy akárcsak az elit réte­gének az áttérése a judaizmusra a legkevésbé sem tekinthető minden­napos eseménynek. Ennek ellenére az állítólagos eseménynek teljesség­gel hiányoznak a tárgyi bizonyíté­kai, komolyan vehető beszámolói, ahogy a később keletkezett leírások is nélkülözik a kazárok és a zsidók szokatlan kapcsolatára vonatkozó utalásokat. Ennél is különösebb, hogy a kelet-európai zsidók hagyo­mányos nyelve, a jiddis is híján van a türk eredetre utaló szavaknak. Az egyetlen török eredetű szó, a zűrza­var jelentésű balagan is csak jóval később, orosz-lengyel közvetítéssel vált a zsidó kultúra részévé. Erősen úgy néz ki tehát, hogy a kazár áttérés elmélete nem állja meg a helyét. Az askenáz („német”) zsi­dóság valóban a Német-római Biro­dalomból, Észak-Franciaországból és a Rajna völgyéből vándorolt a ke resztes háborúk idején keletebbre és népesítette be Európa keleti felét. Ugyan a kazár származás teóriája so­kak számára jelent vonzó vagy éppen kényelmes alternatívát, a történelem­mel kapcsolatos állítások valóságtar­talmát sohasem az határozza meg, hogy mennyien hisznek bennük. RÁCHÁV, A GYÖNYÖRÛSÉGES Mielőtt a zsidók beléptek az Ígéret Földjé­re, két felderítőt küldtek előre. A csodálatos szépségű Rácháv (aki örömlány vagy foga­dós volt Jerichóban), elbújtatta a kémeket és megvédte őket a városbeliektől. Jutalom­ból ő és családja is túlélte a város ostromát. Rácháv ezt követően betért a zsidóságba, a férje pedig a nép Mózes által megbízott vezetője, Jehosua lett. Leszármazottaik kö­zött a zsidó nép olyan nagyjai sze repelnek, mint Jirmejá (Jeremiás) és Jechezkél (Ezé­kiel) prófé ta. Történetét Jehosua (Józsué) könyvének második feje­zetében olvashatjuk. mintha csak Hászdái ibn Sáprut ko­rá nak Spanyolországában vetették vol na papírra. HÉBER FORRÁSOK: SABRIEL VISSZATÉRÉSE A másik héber nyelvű szöveg, ame­lyet az első ízben publikálója nyo­mán Schechter-dokumentumnak ne vez nek, még kevésbé tűnik hi­te lesnek. Az írás állítása szerint a ka zár vezetőség asszimilálódott ör mény zsidók leszármazottjaiból állt. Eszerint Sabrielnek, a katonai ve zetőjüknek zsidó felesége győzte meg arról a férjét, hogy térjen vissza gyö kereihez. Ez azonban felbőszí­tette a keresztény macedón királyt és Arábia muszlim urát, akiket csak egy vita megszervezésével tudták ki­en gesztelni, vallásaik képviselői és a zsi dók között. Utóbbiak tanácstala­nok voltak, mígnem csodával hatá­ros módon felfedeztek egy elrejtett Rácháv fogadja és elrejti a kémeket, Frederick Richard Pickersgill (1881) Kazár erődítmény feltárása (Mikhail Artamonov légi felvétele, 1950)

Next

/
Oldalképek
Tartalom