Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-03-01 / 128. szám
egység | 2020 MÁRCIUS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM JUDEO-ARAB Az arab világ számos pontján fellelhető zsidó közösségek is átvették a befogadó kultúra nyelvét, természetesen héber, illetve arámi kifejezésekkel bővítve azokat. Mivel a földrajzi kiterjedés következtében sokféle arab dialektus létezik, a judeoarab is követi ezeket a nyelvjárásbeli különbségeket. Számos középkori zsidó gondolkodó használta e nyelvet műveinek megírásakor, illetve levelezései bonyolíJUDEO-MALAJALAM Mára csupán néhány tucat beszélővel rendelkezik az (indiai) kocsini zsidók nyelve. Mivel gyakorlatilag teljes egészében megegyezik származási helyének nyelvjárásával, sok nyelvész úgy gondolja, hogy nem nyelvről, csupán dialektusról beszélhetünk, mely vallási kötődésű kifejezések képében tartalmaz héber elemeket is. Érdekessége, hogy nem héber betűkkel írták, hanem az eredeti indiai írásjelekkel. FÁRSZI/JUDEO-PERZSA Iránban beszélt, indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek összessége. Nagyszámú beszélője volt, és ennek megfelelően zsidó irodalmat is írtak e nyelven, melynek számos helyi változata ismeretes. A perzsa nyelvek már az egészen korai időkszubkultúra által használt dialektusról vagy egy születő, új zsidó nyelvről vane szó. Az Egyesült Államokban élő, elsősorban a litván eredetű ortodoxia körében terjedt el egy angolra építkező, de számos héber és jiddis elemet tartalmazó nyelvjárás, melyet a hagyományos zsidó oktatási intézmény, a jesiva után jesivisnek neveznek. Beszélői az angol nyelvtant használják és ahhoz igazítva illesztik beszédükbe a héber és jiddis szavakat. Angol betűkészlettel írják, s a héber szavak askenáz – a modern hébertől eltérő – alakját alkalmazzák, azok angol fonetikájában. A jesivis nem rendelkezik szabályokkal, beszélői kedvükre emelik be az angolba a héber és jiddis kifejezéseket, „zsidó nyelv” voltát azonban erősíti az a tény, hogy a külvilág – s e ebbe a nemortodox, illetve a nemaskenáz zsidó közösség is beletartozik – számára egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan érthető. Íme egy példa: „I will daven for him at lichtbentshn . Beezras Hashem he’ll be zoyche for a refuoh shley moh.” – magyarul: „Imádkozni fogok érte a [péntek esti] gyertyagyújtásnál. Isten segítségével kiérdemli a teljes gyógyulást”. Elképzelhető tehát, hogy hamarosan egy újabb nyelvet fogadhatunk a zsidó nyelvek családjába, melynek fejlődését figyelve jobban megérthetjük a nagy elődök kialakulását és formálódását is. Mindent összevetve azt láthatjuk, hogy az asszimiláció, a holokauszt, a kommunista diktatúra, Izrael Állam megalapítása, illetve a közelkeleti politikai helyzet miatt a zsidó nyelvek palettája jelentősen beszűkült az elmúlt évszázadban. Az ortodox közösségek egy részében a jiddis továbbra is jelentős táborral bír, és így nem kétséges, hogy még sokáig velünk marad. Ezzel szemben a fent említett, a keleti zsidó közösségekhez köthető nyelvekkel kapcsolatban nincs okunk az optimizmusra. Mindenképpen felemelő érzés azonban, hogy a héber, a szent nyelv, csodával határos módon feltámadt és mára ismét zsidók millióinak anyanyelve Izraelben és fontos pozíciót vívott ki magának a diaszpóra országaiban is. tására. A használt írásjegyek sok esetben vallási hovatartozást fejeznek ki, így a judeoarabot héber betűkkel írják, deklarálva a nyelvet használó zsidóságát. Maimonidész számos műve, vagy Jehuda HáLévi Kuzárija is ezen a nyelven íródott eredetileg, csak utóbb fordították le őket héberre, hogy az egész zsidó világ számára érthetővé váljanak. A kairói Ben Ezra zsinagóga XIX. század végén felfedezett genizájában (szent, istennevet, bibliai idézetet stb. tartalmazó, sérült, vagy már nem kívánt iratok tárolására használt doboz vagy szoba) több százezer irat gyűlt össze az évszázadok során, közülük nagyon sok judeoarab nyelven íródott. Bár egykor széles körben használt, nagy szókinccsel rendelkező nyelv volt, a judeoarab mára szinte teljesen kihalt, csak elszigetelt közösségek beszélik. ben is hatottak a héberre, klasszikus példája e kölcsönhatásnak a perzsa eredetű héber párdesz szó, mely lige tet jelent, és mely egyik lehetséges gyökere az Édenkertet jelentő, a latinból átvett Paradicsom szónak. EGY ÚJ NYELV SZÜLETÉSE Végül érdemes megemlíteni egy viszonylag új jelenséget, az ún. jesivis nyelvet, mely valamelyest hasonlít a jiddis korai formájára. A jesivis kutatása még nem tekint vissza nagy múltra, és a nyelvészek véleménye megoszlik arról, hogy pusztán egy Judeo-arab írás a kairói genizából Illusztrált oldal a judeo-perzsa eposz, a Fat nama (Hódítás könyve) című műből.
