Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-12-01 / 137. szám

2020 DECEMBER | egység 13 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT dencébe, ugyanakkor nem zárja ki pl. azt az esetet, ha az ereszből lefolyik. 3. Hávájáto bödávár hámökábél tumá: azt a vizet, ami valamin keresztül folyt a mikvébe, ami ún. kész tárgynak szá­mít és tisztátalanná válhat9 . Ilyen pl. egy fémcső, ami nincs az épülethez rögzítve. SZIVATTYÚK ÉS VÍZEMELÕ BERENDEZÉSEK Ezek után térjünk vissza a szivattyú­hoz: ahogy látjuk, az általa felhozott víz mind a három kizáró okkal ütköz­het10 . A rabbinikus irodalomban Josz ­éf Steinhardt (1720–1776) fürthi rabbi tárgyalta elsőként ezt a problémát egy 1765-ben írt responsum levél­ben11 . Miután mindhárom problémát áttekintette a kéziszivattyúk használ­hatósága kapcsán, arra a konklúzióra jutott, hogy ha a fönti merülőmeden­ce és a lenti forrás között van egy cső, amiben folyamatos, élő kapcsolat marad a két végpont között, akkor bizonyos feltételek mellett teljesen el­fogadható lehet a használata a mikvé­ben. A kismartoni születésű Ákivá Éger (1761–1837) poznańi rabbi többek között erre a responsumra hivatkozik a váci hitközség vezetőinek írt levelé­ben12 . latának kóserságát 13. Erre hivatkozva Aszód Jehudá (1794–1866) dunaszerda ­helyi rabbi megtiltotta a zentai hit­községnek annak használatát a mik­vében14 . Azonban mások, bizonyos feltételek mellett, elfogadták, mint pl. Hurwitz Srágá Fájvel (1795–1844) pápai rabbi15 , illetve Perls Jichák Mose (1784–1854) nagykárolyi rabbi. Hűséges olvasóink bizonyára emlé­keznek rá, hogy Szombathelyen egé­szen a hitközségek szétszakadásáig vezetett a szivattyú kósersága fölötti vita, melynek eredményeképpen ön­álló ortodox mikve épült16 . Bár nem lehet pontosan tudni, milyen szerke­zetű szivattyúról volt szó, az biztos, hogy ekkorra az elterjedt ortodox vélemény a gyakorlatban a szivattyúk ellen foglalt állást és nem nagyon akartak szivattyúzott vizet használni a mikvékben 17. A későbbiekben azonban mégis sikerült előállni egy megoldással, ami sokkal szélesebb körben vált elfogadottá. Ennek lényege, hogy a forrásba két különböző átmérőjű, egy­másba tolt csövet vezetnek. A külső, szélesebb csövet mélyebbre vezetik, a belső, keskenyebből pedig levegőt fújnak vízbe. A levegővel keveredett víz könnyebb lesz, mint a forrás vi­ze, ami ezáltal fölfelé nyomja a vizet a külső, szélesebb csőben. Mivel ez mélyebben nyúlik a vízbe, a levegő nem tud kiszökni belőle, egy útja van: fölfelé haladni a belsőcsőben a merülőmedencéhez. Sok rabbi szerint ez a megoldás elkerüli mind a három problémát, mert igaz, hogy a levegő ember által kerül a vízbe, a víz emelke­dése a víz saját természetéből ered és az ember nem segíti közvetlenül a föl­felé való törekvésében. Ehhez hasonló mikvéről – de nem levegővel, hanem párával – nagy vita folyt a Vácott meg­jelenő rabbinikus folyóiratban 1894– 1895-ben18 . A fentivel megegyező szerkezetű, levegővel működő mikvét épített Teitelbaum Joél (1887–1979) szat ­mári rebbe New Yorkban 1952-ben 19, és ehhez hasonlóan sok szempontból már épített Bécsben Spitzer Slomo Zál ­mán rabbi (1820–1893) 20 . Más rabbik mégsem fogadják el kó­sernak, mert a víz – noha csak in direkt ÚJABB KUTATÁSOK EREDMÉNYEI A mikvék történetének felgöngyölítése a cikkek megjelenésével párhuza­mosan is zajlik. Így sikerült rábukkannom annak a huszonhárom neológ mikvének az egyikére, melyeket a sorozat 7. részében, az Egység 118. számában39 említettem. Ez a komáromi mikve, melyet a hitközség honlap ­jának tanulsága szerint 2006-ban fedeztek föl40 . Az épületen található tábla tanúsítja, hogy a mikve 1850-ben épült és 1931-ben esett át átépí­tésen. Ha a képen valóban az egykori merülőmedence látható, akkor az szokatlanul kis méretű volt. Egy további mikvéről egy jiddis nyelvű memoárból41 szereztem tudo ­mást az utóbbi időben. Ebben a makói Markovics Joszéf Méir mesél arról, hogy részesült abban a nagy megtiszteltetésben, hogy személyesen talál­kozhatott a belzi rebbével, Áron Rokeách rabbival (1880–1957) 1943-1944-ben itt Pesten: „egy párszor bent is voltam személyesen nála... Ros hásáná előtti vasárnapon a szlichot bűnbánó napok első napján a belzi rebbe szállása egy távolabbi családtagom, Friedman Eliezer házában volt, akinek volt az otthonában egy privát mikvéje.” Bár nem írt címet, az egyértelmű, hogy ez a bizonyos szálláshely Pesten volt. FORRÁS: MENHAZ.SK Ezzel szemben a német Menáchem Mendel Kargo (1772–1842) fürthi rab bi nem fogadta el kéziszivattyú haszná-Zsidó újság 1930. július 25. 12. oldal 2020 DECEMBER | egység 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom