Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-12-01 / 137. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 DECEMBER 14 módon okozta a felemelkedését ember azáltal, hogy elindította a levegőt fújó szerkezetet – továbbra sem tel jesen természetes úton kerül a fel színre21. Ezért annak érdekében, hogy mindenki számára kóser mikvét biztosítsanak, az a jó megoldás, hogy az ilyen vízemelő berendezéses mikvéknél továbbra is fenntartják a merülőmedencék mellett vagy alatt az azzal érintkező esővizes medencét. AMIKOR 300 LITER BORT ÖNTENEK A KÚTBA... Van egy helyzet, ami miatt felmerül, hogy esetleg egy forrás vize mégsem kóser. Hogy ezt a kérdést tárgyaljuk, át kell ismételnünk néhány alapvető információt a mikvékről 22. A háláchá azt mondja, hogy ha megvan a megfelelő mennyiségű kóser víz a mikvében (ami 40 szöá , a szigorú számítás szerint kb. ezer liter)23 , akkor onnantól hozzá lehet önteni akármennyi merített (csap) vizet, a mikve kóser marad24 . Ahogy a fent említett írás is mondja: „legyen tiszta”, vagyis minden körülmények között tiszta és kóser marad a forrás vize. De ha akárcsak egy deciliter is hiányzik a kötelező mennyiségből, és belekerül három log (két számítás lé tezik, az egyik szerint valamivel több, mint egy liter, a másik szerint 0,945 liter)25 nem kóser víz, akkor az egész víz nem kóser, el kell távolítani, ki kell szárítani a mikve medencéjét teljesen 26 és elölről kell kezdeni a kóser víz beengedését. Erre azért van szükség, mert csak így lehetünk biztosak benne, hogy a nedvességből összegyűlő víz együttesen nem éri el a kb. egy litert 27. De mi a helyzet akkor, ha a forrás vize keveredett nem kóser vízzel? Ahhoz, hogy a kérdés érthető legyen, meg kell ismernünk egy fontos háláchát. Míg az esővíz alapú mikvének minimum mennyisége az 40 szöá , ami nélkül nem kóser a mikve, a forrás alapú mikvének nincs minimum mennyisége, és a legkisebb mennyiség már kóser mikvének minősül. Csakhogy gyakorlatilag ember nem tud alámerülni benne, ameddig nincs a mikvében nagyobb mennyiségű víz. Mivel tehát nincs alsó korlátja a kóser forrásvizes mikve vízmennyiségének, nem beszélhetünk arról sem, hogy mi van, ha 3 log nem kóser víz bekeve redett a nem megfelelő mennyiségű forrásvízbe. Azonban az lehet kérdés, hogy kóser-e a mikve, ha előbb volt nem kóser merített víz a gödörben, amelyben később előtört a forrásvíz. Ez a helyzet például akkor állhat elő, ha vízzel lazítják föl a kemény földet, mielőtt hozzákezdenek a fúráshoz. A probléma az, hogy így előfordulhat, hogy amikor megtalálják a vizet, akkor előbb lesz a gödörben a merített víz, mint a forrásvíz. Különösen fontos ez annak fényében, hogy az elfogadott vélemény szerint28 különbséget teszünk a talaj víz és a forrásvíz között, és az előbbi esetben, akárcsak az esővíznél, szükség meglennie az előírt minimum 40 szöá mennyiségnek. Így a talajvizet összegyűjtő kutaknál különösen fontos, hogy megoldást találjunk a kútvíz problematikájára, amelynek esetében előbb volt ott a merített víz, és csak később folyt be a megfelelő mennyiségű kóser víz. A Sulchán áruch ban 29 két vélemény van erről: Joszéf Káró rabbi (1488– 1575) szerint kóser marad a forrásvíz, hisz ahogy előjött, már megvolt egy „megfelelő” mennyiség belőle, de Mose Iszerlesz rabbi (1530–1572), a Rö-MÁ szerint szigorúan kell megítélni a kér dést, és ebben az esetben az egész for rásvíz, ami ide folyik, nem-kósernek számít. Mit lehet ilyenkor tenni? A RöMÁ szerint az ideális megoldás az, ha a mikveként való használat előtt betömik a forrást tápláló vízereket, kiszárítják a gödröt, majd eltávolítják a tömítést és visszaengedik a forrásvizet. Van azonban, amikor ez nem megoldás, mert folyamatosan szivárog a gödör falából a víz. Ilyenkor erős szivattyúkkal kiszívják a vizet, amíg már elképzelhetetlen, hogy az eredeti három log vízből bármennyi ott maradt volna30 , majd három tefách (24 cm) homokot szórnak a gödör aljába, ami felszívja a nedvességet 31. Emellett sok vélemény szerint elfogadható megoldás nagy mennyiségű vörösbort önteni a gödörbe, akár több száz litert, annyit, hogy a víz színe megváltozzon, mert az a nem kóser merített víz, aminek nincs természetes víz színe, már nem számít víznek32 , és nem tudja nem kóserrá tenni a befolyó kóser vizet. Máshol sok tejjel csinálják ugyanezt 33. Nagyjából 11 éves lehettem, 1977-ben, amikor mesteremnek, Grünwald József (1903–1984) pápai rabbinak – aki hatalmas szakértője volt a mikvéknek, több tanulmányt is írt a témáról 34 – teljesült élete nagy álma, és épült Brooklynban egy női mikve, ahol egyenesen a forrásvízbe lehet merülni. Különlegessége, hogy nem is túl mélyen van a medence. Nagyjából 10 lépcső vezetett le az előkészülő szobákig, majd újabb 10-15 lépcsőfok után már a forrásnál lehetett merülni. A probléma az volt, hogy a forrás nagyon nagy erővel tört föl, nem lehetett kiszárítani egykönnyen, így először nagy teljesítményű szivattyúkkal szívták ki a vizet sok napon keresztül, majd homokot hordtak rá és végül bort öntöttek a medencébe. Nem olcsó ilyen nagy mennyiségű bort beszerezni a mikve kóserolásához. Amerikában közismert, hogy van egy híres borászati cég, amelyik direkt tart erre a célra bort. A cég verbói szárma-A mikve avatása, 2004 egység | 2020 DECEMBER 14 FOTÓ: DEMECS ZSOLT
