Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
egység | 2020 NOVEMBER 30 MISPÓHE | KONYHA egység | 2020 NOVEMBER 30 MISPÓHE | KONYHA MI KERÜL A KIDUSASZTALRA? A HÁROM SZOMBATI ÉTKEZÉS Bár mostanában nincs lehetőségünk a megszokott és várva várt zsinagógai kidusokra, az ima utáni beszélgetésekre egy-egy finom fogás fölött, egy régi zsinagóga újjászületése kapcsán mi másról is beszélheténk?! És imádkozunk, hogy hamarosan újra együtt lehessünk. DÉNES ANNA ÍRÁSA És mondta Mózes: „Egyétek meg ma, mert szombat van ma az Örökkévalónak; ma nem találjátok azt a mezőn.” (2Mózes 16:25.) melyet kisebb-nagyobb étkezés és tóramagyarázatok egészítenek ki. A kétféle jelentést nyelvileg is megkülönböztetjük, aki kidust mond, az a bor fölött elmondja az áldást, aki pedig kidust ad, az vendégül látja a közösség többi tagját a szombat reggeli istentisztelet után. A zsinagógai kidust a harmadik századi Babilóniában vezették be, hogy az utazók, akik a szombatot a zsinagógában töltötték, mielőtt másnap továbbutaztak volna, mindenképpen meghallgathassák az áldást. És hogy mit szolgálnak fel a kiduson? A szombat délelőtti zsinagógai fogadásokon is elhangzik a kidus hagyományos szövege és a borra mondott áldás. Ha csak kisebb étkezésről van szó, akkor édes és sós sütemények, valamint italok képezik a kínálatot és – legalábbis askenáz körökben – az elmaradhatatlan kugli, ezeket savanyú uborka és sózott hering egészíti ki, vagyis olyan ételeket szolgálnak fel, melyeket könnyű eltartani és fogyasztani is. Nagyobb étkezések esetén saláták, friss zöldségek, gyümölcsök vagy mártogatósok is helyet kaphatnak a zsinagóga előterében vagy udvarán felállított asztalokon, ha pedig teljes étkezésről van szó, akkor természetesen fonott kalács (bárchesz) vezeti be, és főfogás is tartozik hozzá. A felsoroltak közül most a kuglival foglalkozunk részletesebben, ami jelen esetben nem tekebábut, hanem egy jellegzetes zsidó ételt takar, melynek alapjai évszázadok óta nem változtak: az igazi kuglihoz szükség van valamiféle szilárd alapra (krumpli, tészta, rizs), tojásra és zsiradékra. A KUGLI TÖRTÉNETE A források szerint a XIII. században kezdtek a német zsidó háziasszonyok tojással kevert kenyértésztából formált gombócokat adni a sólethez. A gombócok magukba szívták a sólet gazdag ízét, és különleges ínyencfalatokká váltak a szombati asztalon. Innen ered az étel neve, mivel a kugel labdát, vagy gombócot jelent. Később a tésztát a kugeltopf , vagyis kuglisedény nevű kerámiatálkában helyezték a sólet gőzével teli környezetbe, a sóletes edény fedele alá, így a tészta nem száradt ki, de oda sem égett. És ha már egyszer a kugli kijött a sóletből, az étek önálló életre kelt, és egyre többféle módon készítették el a zsidó háziasszonyok. A kezdeti kenyérgombócokhoz számtalan kiegészítő társult: megpárolt hagyma, a libazsír készítése során visszamaradt bőrből készült töpörtyű (gribenesz ), és a XVII. századi Eu Ebben a mondatban háromszor szerepel a „ma” szó a szombattal kapcsolatban, innen a három étkezés előírása. A sábát az idő szigete, amikor a munkát, a számítógépet és a telefont félretéve a családnak szentelhetjük az időnket. Ez a nap jel a számunkra. Elismerjük, hogy az Örökkévaló hat nap alatt teremtette a világot, és ahogyan a hetedik napon megpihent, úgy mi is megpihenünk, félretesszük a hétköznapok munkáit, és a sábát , a spiritualitás felé fordulunk, hogy a lehető leginkább átérezzük a transzcendenst, hogy valóban világosságot jelentsünk a népek számára. A szombat az egyén és a közösség számára is fontos élmény, ezért kiemelt része a közös étkezés. Így vált a három szeudá, vagyis lakoma a sábát központi elemévé. Az étkezé seket gonddal készítjük elő, még a szombat bejövetele előtt, hogy ezzel is emeljük az ünnep fényét, és kihangsúlyozzuk a szombat élvezetének fontosságát. A három étkezés közül az első kettő, a péntek esti és a szombat délelőtti, nagyobb szabású, ennek megfelelően különlegesen indul: egy pohár borra mondott kidus , és a két bárchesz megszegése vezeti be. Ezek a lakomák talmudi hagyomány szerint húsosak, és több fogásból állnak. Szokás a főételt képező hús előtt előételt is felszolgálni: a szombatra emlékeztető halat és salátákat, az étkezést pedig desszerttel zárják le. A harmadik étkezés, a szeudá slisit , vagy sálesüdesz, nem annyira ünne pélyes, mint az első két lakoma, bár nem kevésbé fontos. A MEGSZENTELT ÉTKEZÉS Nézzük meg tehát, mi is az a kidus. Maga a szó meg szentelést, illetve elkülönítést jelent. A szombat szentségének szóbeli deklarálása micva, és ezt teljesítjük részben a szombati imádkozás során, részben a kidussal. Szűkebb értelemben a péntek, illetve ünnep esti és szombat, va lamint ünnep déli étkezést megelőző, rövid imádságot nevezzük tehát így, melynek keretében szólunk a szombatról, vagy az ünnepről, rövid áldást mondunk egy pohár borra, majd megszegjük a fonott ünnepi kalácsot, a bárcheszt. Míg az esti kidus tematikája inkább a tanúságtétel, addig a délelőtt elhangzó kidus a szombat és az ünnep megtartásának tórai parancsáról szól. (A kidus további jelentéseiről, illetve a hozzá kapcsolódó kifejezésekről ld. keretes szövegünket.) A kidus kifejezés egy másik jelentésben is használatos, ez pedig: közvetlenül a szombat vagy ünnep reggeli istentiszteletet követő közösségi összejövetel a zsinagógában,
