Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
2020 JANUÁR | egység 31 KONYHA | MISPÓHE 2020 JANUÁR | egység 31 KONYHA | MISPÓHE TÁRKONYOS BÁRÁNYLEVES A bárány igen fontos szerepet játszik a zsidó hagyományban, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ősapáink mind juhpásztorok voltak, és később is nagyon fontos szerepet játszott a juhtenyésztés, például a nép nagy vezetője, Mózes és Dávid király is pásztorkodott fiatalabb korában. Húsos, glutén- és tojásmentes 1 kg bárányhús; 2 fej hagyma; 4 gerezd fokhagyma; 8 szál sárgarépa; 2 szál fehérrépa; 1 nagy fej karalábé; 2 krumpli; 1⁄2 kg gomba; só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint; 1⁄2 csokor tárkony A hagymát feldaraboljuk, a répát és a fehérrépát felkarikázzuk, a karalábét és a krumplit felkockázzuk, a gombát megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A húst megmossuk, nagy lábosba tesszük, hozzáadjuk a zöldségeket, felöntjük vízzel, fűszerezzük. A tárkonyt tíz percre vízbe áztatjuk, majd megvizsgáljuk, nehogy bogár kerüljön általa az ételbe; a leveshez adjuk, lefedjük a lábost, és másfél órán át főzzük. Szükség esetén pótoljuk az elpárolgott vizet. odahelyezze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked minden vágya szerint. Csak amint eszik a szarvast és az őzet, úgy edd azt, a tisztátalan és a tiszta együtt eheti azt. Csak légy erős, hogy ne egyél vért, mert a vér a lélek, azért ne edd meg a lelket a hússal. ... És készítsd el égőáldozataidat, a húst és a vért, az Örökkévaló; a te Istened oltárára; áldozataid vére öntessék az Örökkévaló; a te Istened oltárára, a húst pedig megeheted. ( 5Mózes 12:20–27.) Miért mondja azt a szöveg, hogy az ember lelke arra vágyik, hogy húst egyen? Az Örökkévaló a teremtéskor csak a növényeket adta az embernek táplálékul, ám igen hamar bebizonyosodott, hogy az ember húsra is vágyik. Ezt láttuk többek között Noách (Noé) esetében, amikor az Isten engedélyezte az embereknek a hús fogyasztását is. Ez a motívum a pusztai vándorlás során többször is visszatért, amikor a zsidók lázadoztak a manna ellen, húst akartak enni vagy visszavágytak az egyiptomi húsosfazék mellé. A Tóra ennek megfelelően számos helyen foglalkozik azzal, hogy milyen állat húsát és hogyan szabad megenni. Bár a kósersági törvények csakis a zsidókra vonatkoznak, az élő állatból kivágott hús tilalma olyan fontos, hogy bekerült a sevá micvot bnéj Noách, vagyis Noé fiainak hét törvénye közé. Ezek azok a parancsolatok, melyek a Tóra szerint nem-zsidókra is vonatkoznak. A rabbinikus hagyomány további megkötéseket hozott a hús kóserságával kapcsolatban, és pontosan meghatározza, hogyan és milyen eszközzel kell levágni az ál latot, hogyan kell kisózni a húst, hogy ne maradjon ben ne egy csepp vér sem. RIVKA KECSKE-ÉTELE Rivkáról nemcsak azt tudjuk a gasztronómia terén, hogy tésztát gyúrt, hogy kenyeret süssön belőle, hanem azt is, hogy kecskéből főzött ízletes ételt férjének, Jiccháknak: „Azért most fiam, hallgass szavamra, arra, amit én parancsolok neked. Menj csak a nyájhoz és vegyél nekem onnan két jó kecskegödölyét, hogy készítsek belőlük ízletes ételt atyádnak, amint ő szereti.” ( 1Mózes 27:8–10.) MANNA ÉS A LEVIÁTÁN A Tóra szövegében tett gasztronómiai kalandozásunk végén említsünk még meg két különleges, csak a Tórából ismert eledelt, melyek közül az egyik csak egy bizonyos periódusban volt, a másik pedig csupán egy meghatározott időszakban lesz elérhető a zsidó nép számára. Az egyik a manna, héberül mán, az égből hulló, isteni eledel, mely a zsidó népet táplálta pusztai vándorlása so rán. Mindenki csak a saját adagját fogyaszthatta el, és csu pán pénteken szedhettek belőle dupla adagot, hogy szom baton is legyen mit enniük. Aki csalni próbált, és több adagot szedett össze, pórul járt. A másik pedig egy ten geri szörny, a leviátán húsa, melyből, a hagyomány sze rint, a végső megváltás után lakmározunk majd. Adja az Örökkévaló, hogy ez a nap minél hamarabb elkövetkez zen!
