Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-01-01 / 126. szám

2020 JANUÁR | egység 31 KONYHA | MISPÓHE 2020 JANUÁR | egység 31 KONYHA | MISPÓHE TÁRKONYOS BÁRÁNYLEVES A bárány igen fontos szerepet játszik a zsidó hagyományban, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy ősapáink mind juhpásztorok voltak, és később is nagyon fontos szerepet játszott a juhtenyésztés, például a nép nagy vezetője, Mózes és Dávid király is pásztorkodott fiatalabb korában. Húsos, glutén- és tojásmentes 1 kg bárányhús; 2 fej hagyma; 4 gerezd fokhagyma; 8 szál sárgarépa; 2 szál fehérrépa; 1 nagy fej karalábé; 2 krumpli; 1⁄2 kg gomba; só, bors, őrölt koriander, ízlés szerint; 1⁄2 csokor tárkony A hagymát feldaraboljuk, a répát és a fehérrépát felkari­kázzuk, a karalábét és a krumplit felkockázzuk, a gom­bát megtisztítjuk és szeletekre vágjuk. A húst megmos­suk, nagy lábosba tesszük, hozzáadjuk a zöldségeket, felöntjük vízzel, fűszerezzük. A tárkonyt tíz percre vízbe áztatjuk, majd megvizsgáljuk, nehogy bogár kerüljön általa az ételbe; a leveshez adjuk, lefedjük a lábost, és másfél órán át főzzük. Szükség esetén pótoljuk az elpá­rolgott vizet. odahelyezze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked minden vágya szerint. Csak amint eszik a szarvast és az őzet, úgy edd azt, a tisztátalan és a tiszta együtt eheti azt. Csak légy erős, hogy ne egyél vért, mert a vér a lélek, azért ne edd meg a lelket a hússal. ... És készítsd el égőáldozataidat, a húst és a vért, az Örökkévaló; a te Istened oltárára; áldozataid vére öntessék az Örökkévaló; a te Istened oltárára, a húst pedig megeheted. ( 5Mózes 12:20–27.) Miért mondja azt a szöveg, hogy az ember lelke arra vágyik, hogy húst egyen? Az Örökkévaló a teremtéskor csak a növényeket adta az embernek táplálékul, ám igen hamar bebizonyosodott, hogy az ember húsra is vágyik. Ezt láttuk többek között Noách (Noé) esetében, amikor az Isten engedélyezte az embereknek a hús fogyasztását is. Ez a motívum a pusztai vándorlás során többször is visszatért, amikor a zsidók lázadoztak a manna ellen, húst akartak enni vagy visszavágytak az egyiptomi hú­sosfazék mellé. A Tóra ennek megfelelően számos helyen foglalko­zik azzal, hogy milyen állat húsát és hogyan szabad megenni. Bár a kósersági törvények csakis a zsidókra vonatkoznak, az élő állatból kivágott hús tilalma olyan fontos, hogy bekerült a sevá micvot bnéj Noách, vagyis Noé fiainak hét törvénye közé. Ezek azok a parancsola­tok, melyek a Tóra szerint nem-zsidókra is vonatkoznak. A rabbinikus hagyomány további megkötéseket ho­zott a hús kóserságával kapcsolatban, és pontosan meg­határozza, hogyan és milyen eszközzel kell levágni az ál latot, hogyan kell kisózni a húst, hogy ne maradjon ben ne egy csepp vér sem. RIVKA KECSKE-ÉTELE Rivkáról nemcsak azt tudjuk a gasztronómia terén, hogy tésztát gyúrt, hogy kenyeret süssön belőle, ha­nem azt is, hogy kecskéből főzött ízletes ételt férjének, Jiccháknak: „Azért most fiam, hallgass szavamra, arra, amit én parancsolok neked. Menj csak a nyájhoz és vegyél nekem onnan két jó kecskegödölyét, hogy készítsek belőlük ízletes ételt atyádnak, amint ő szereti.” ( 1Mózes 27:8–10.) MANNA ÉS A LEVIÁTÁN A Tóra szövegében tett gasztronómiai kalandozásunk végén említsünk még meg két különleges, csak a Tórából ismert eledelt, melyek közül az egyik csak egy bizonyos periódusban volt, a másik pedig csupán egy meghatá­rozott időszakban lesz elérhető a zsidó nép számára. Az egyik a manna, héberül mán, az égből hulló, isteni eledel, mely a zsidó népet táplálta pusztai vándorlása so rán. Mindenki csak a saját adagját fogyaszthatta el, és csu pán pénteken szedhettek belőle dupla adagot, hogy szom baton is legyen mit enniük. Aki csalni próbált, és több adagot szedett össze, pórul járt. A másik pedig egy ten geri szörny, a leviátán húsa, melyből, a hagyomány sze rint, a végső megváltás után lakmározunk majd. Adja az Örökkévaló, hogy ez a nap minél hamarabb elkövetkez zen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom