Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
egység | 2020 JANUÁR 30 MISPÓHE | KONYHA egység | 2020 JANUÁR 30 MISPÓHE | KONYHA TEJES ÉS HÚSOS ÉTELEK SZÉTVÁLASZTÁSA Következő példánkban az előző részben már megismert kenyér mellett Ávráhám ősapa gasztronómiai kínálatának más darabjai is előfordulnak: „És besietett Ábrahám a sátorba Sárához és mondta: Siess, három mérték lánglisztet! Gyúrd meg és készíts lepényeket. A marhához pedig futott Ábrahám és vett egy fiatal marhát, gyengét és jót, átadta azt a legénynek és az sietve elkészítette. És vett vajat és tejet, meg a fiatal marhát, melyet elkészített és elébük tette; ő pedig állt mellettük a fa alatt és ők ettek.” ( 1Mózes 18:6–8.) Felmerülhet a kérdés: a kóserság egyik legalapvetőbb szabálya a „ne főzd meg a gödölyét anyja tejében”, vagyis – bölcseink magyarázata szerint – ne fogyasszunk együtt tejes és húsos ételt. Itt pedig Ávráhám ősatya – akiről a Talmud elmondja, hogy már a tóraadás előtt betartotta mind a 613 parancsolatot – egyenesen tejet és húst szolgál fel a sátrába tévedő vándoroknak. Hogyan lehetséges ez? Sokan sokféle választ adtak már, ezek közül a legegyszerűbb az lehet, hogy mivel a történet jóval a Szináj-hegyi tóraadás előtt játszódott, a kóserság törvényei nem kötöttek még senkit. Azt is felhozzák a magyarázók, hogy maga Ávráhám csupán megfigyelő volt, nem evett együtt vendégeivel, hanem feltálalta a nem-zsidó vándoroknak hitt idegeneknek, amije volt. És mivel rájuk egészen bizonyosan nem vonatkoztak a kóserság törvényei, nyugodtan megtehette ezt az első ősapa, hiszen semmi oka nem volt arra, hogy saját étkezési megszorításai miatt mások gasztronómiai élménye csökkenjen. További kérdés persze, hogy maguk az angyalok hogyan ehettek nem-kóser ételt, hiszen ők bizonyára ismerték a kóserság szabályait. A középkori tóramagyarázó, Rási szerint az idegen vándoroknak álcázott angyalok valójában nem is ettek, csak tettették az evést vendéglátójuk iránti tiszteletből. A Tóra mint a szakácskönyvek FORRÁSMUNKÁJA 3. rész A Tóra, mint a világ rendjét leíró gyakorlati kézikönyv, sokat foglalkozik azzal, hogy mit, mikor és hogyan ehetünk, vagy nem ehetünk. Ezek a kóserság alapszabályai, melyek közül számos parancsolattal már foglalkoztunk cikkeinkben. A száraz törvények mellett nem egy tórai történetből értesülünk arról, hogy mit ettek őseink, legyen szó az elsőszülöttségért adott lencséről, az egyiptomi kivonuláskor fogyasztott maceszről vagy a pusztai vándorlás során hulló mannáról és az egyiptomi húsosfazék utáni vágyakozásról. Sorozatunk zárórésze következik. DÉNES ANNA ÍRÁSA Létezik emellett egy midrás, mely szerint szó sem volt ebben az esetben illendőségről, az angyalok valóban ettek, méghozzá a tejet együtt a hússal. Sokkal-sokkal később, mielőtt az Örökkévaló átadta volna a Tórát Mózesnek, az angyalok ellenkeztek, mondván, hogy a halandó emberek nem érdemlik meg az Isten legnagyobb ajándékát, a Tórát. Mózes erre így felelt nekik: „Ti, akik ismertétek a Tórát, megálltátok-e, hogy tejeset és húsosat egyetek együtt Ávráhám sátrában?” Mivel az angyaloknak erre nem volt mit mondaniuk, az Örökkévaló odaadta a Tórát a zsidó népnek. Egy további magyarázat szerint azonban egyáltalán nincs is itt semmiféle ellentmondás: Ávráhám tejet, vajat és húst adott a vendégeinek – ebben a sorrendben. Először tehát a tejeset tálalta fel, ami után nem kell várakoznunk, hanem elegendő a szánkat kiöblíteni, és folytathatjuk az étkezést húsos étellel. Vagyis nem egyszerre ették a férfiak mindazt, amit Ávráhám eléjük tálalt, hanem először a tejes étkeket, utána pedig a húsos fogásokat. HÚSFÉLE A SZENTÉLYBEN A Szentély felépítésével, illetve működésével kapcsolatban gyakran hallunk arról, hogy a bemutatott áldozatoknak – melyek nagyrészt állatáldozatok voltak – mely részét és ki fogyaszthatja el. A húsevésre való igény a kezdetektől fogva többször felbukkan a szövegben, gondoljunk csak arra, hogy az özönvíz után Isten engedélyt adott az embernek a húsfogyasztásra, vagy arra, hogy hogyan vágyakoztak a pusztában vándorló zsidók az egyiptomi húsosfazekak után. Ez a mozzanat, a húsra vágyó zsidók motívuma, többször felbukkan a Tórában: „Ha majd kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint szólt hozzád és te azt mondod: Húst ehetnék, mert lelked vágyik húst enni, lelked minden vágya szerint ehetsz húst. Ha távol lesz tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét
