Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2020 AUGUSZTUS 18 Lehet, hogy ha nem lett volna II. világháború, akkor 100 év távlatából ma már érezhető lenne ezekben is változás, de a holokauszt pusztítása eltörölte ennek a lehetőségét is. A magyar zsidóság hagyományaihoz való ragaszkodásról meglepő módon Teitelbaum Joél rabbi (1887– 1979), a szatmári rebbe tett tanúságot az Orthodox Zsidó Újság ban megje lent interjújában1 néhány hónappal az után, hogy 1940 augusztusában visszacsatoltak Észak-Erdélyt Magyarországhoz: „...A jókívánságot megköszönve, a szó ráterelődött az erdélyi részek visszacsatolására. – Az egész visszacsatolt terület zsidósága, mely az idegen uralom alatt is megőrizte magyar nyelvét, magyar gondolkodását, határtalan örömmel és lelkesedéssel telt el afelett, hogy a több, mint két évtizeden át jogtalanul elcsatolt területünket az anyaországhoz visszacsatolták és megvalósult a szent ige: »v’sóvü vonim ligvülom 2 – a gyermekek visszatértek határaikba«”. MAGYAR-E A KASSAI RABBI? Az a kérdés, hogy a Magyarországról külföldre került közösségek továbbra is magyarnak számítanak-e, több háláchikus kérdésben is felvetődött. Ezek egyikét Spira Chájim Elázár (1871–1937) munkácsi rabbi tárgyalta, miután hirtelen Csehszlová kiá ban találta magát. A kérdés meg ismerése előtt kissé messzebbre kell tekintenünk az időben: Rabénu Ger som (960?–1028) több mint ezer évvel ezelőtt hozott rendeletéig, amely megtiltotta az amúgy a Tórában megengedett többnejűséget3 . Tilalma alól kivételt képez például az a helyzet, amikor a feleség nem képes átvenni a válólevelet, mert jogilag nem cselekvőképes az elmeállapota miatt, a férj azonban újra szeretne házasodni 4. Azonban Rabénu Gerson ki akarta zárni a visszaélés lehetőségét, ezért azt a kikötést tette, hogy ebben az esetben az újraházasodáshoz szükséges engedély akkor érvényes, ha száz rabbi írta alá, három különböző országból. Ez az ún. heter meá rábánim 5 . A három ország kitétele biztosítja, hogy a rabbik különböző gondolkodásmódot, szokásokat képviseljenek, és ez a diverzitás tükröződjön a döntéseikben, ezzel biztosítva a heter le gitimitását6. „Felmerül a kérdés Magyarország kapcsán, amit felosztottak három-A MAGYAR ZSIDÓSÁG EGYEDISÉGE Amikor egy háláchikus kérdésre adandó választ kutatok, mindig külön figyelmet szentelek a régi ma gyar ortodox rabbik véleményének megismerésére. Fontos tudni, hogy a mai napig, amikor magyar zsi dó történelemről, magyar rabbik ról, magyar zsidó szokásokról beszélünk, akkor általában az egész Nagy-Magyarország területére vo nat koztatjuk ezt, hiszen hiába húz tak egy nemzetközi határt, attól még az ebben a régióban élő zsidók val lási kultúrája, életvitele (étkezése, öltözködése, héber kiejtése stb.) nem változott meg a két világháború kö zötti időben. HÁLÁCHÁK AZ ELCSATOLT ORSZÁGRÉSZEKEN 1. rész TRIANON HATÁSA A VALLÁSI ÉLETRE A trianoni szerződés 1920-as érvénybelépése nyomán szomszédos települések vagy éppen egyes városrészek találták magukat a nemzetközi határ két oldalán. Ez felkavarta az életet nemcsak közigazgatásilag, hanem vallásilag is. Ennek következményeként több szokatlan háláchikus kérdés merült fel, amiknek a különböző magyar rabbik responsum műveiben találjuk meg a nyomát. A kétrészes sorozatunkban bemutatott problémák azonban háláchikus vetületükön túl valódi kordokumentumok, melyek bepillantást engednek a trianoni döntésnek a mindennapi életben jelentkező hatásaira. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA Teitelbaum Joél rabbi (folytatás a 23. oldalon)
