Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
2020 AUGUSZTUS | egység 17 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO tulajdonjoga a Védő Ligák Szövetségére száll. 4. Pályabírák: Mihalovich Ödön, v. b. t. t., zeneszerző, az Orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola örökös elnöke; Koessler János, zeneszerző, az Orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola zeneszerzési művészképzőjének vezető tanára; Kerner István, zeneszerző, főigazgató, a m. kir. Operaház igazgatója.” 4 A felhívásra rekordszámú (400 darab) pályázat érkezett be, melyek közül 1921. május 23-án Szabados Béla (1867–1936) szerzeményét hirdették nyertesül. Ennek hatására az év végétől már a Szabados-féle dallammal kellett énekelni az iskolákban. Egy időben a pajeszos kisfiúk szavatos Hiszekegy szavalatai külön témát szolgáltattak a különböző körökben... JÓZSEF ATTILÁNAK NEM TETSZETT Visszatérve a nyertes pályaműhöz – irredentizmustól függetlenül –, nem mindenkinek tetszett a fohász szövege. Miután 1937-ben megjelent a Ma gyar Versek Kö nyve című kötet, melyben a nyitó vers Magyari Lajos Újmagyar Mária-siralma volt, míg az záró Sziklay Hitvallása, akkor bi zony József Attila (1905–1937) meg lehetősen nyers kritikát írt az ál tala szerkesztett Szép Szó című irodalmi és társadalomtudo mányi folyóiratban. József Attila nem tudott elmenni a meglehetősen nagy kontraszt mellett: „Emez – ennek néhány sorát töb ben ismerik – meglehetősen üres harsogás, Hitvallás formájába fog lalt kül- és belpolitikai koncepciótlanság. Kár, hogy a szépséges Himnusz mellé ezt is nemzeti imává léptették elő hivatalos, vagy nem hivatalos köreink. A két költemény között 1300-tól napjainkig minden valamire való költő, sőt dalszerző művei jelzik azt a fejlődést, vagy változást, hogy mikor milyen eszmékkel, gondolatokkal vélték a leghelyesebben kifejezni költőink az olvasó emberek képviseletében az ösztönök állapotát, személyesnek fölfogott, legmélyebb, személytelen érzéseiket. De nem egy darabjával arról is számot ad ez a gyüjtemény, hogy sokan és sokszor milyen sekélyes elmével próbálták megragadni ezeket az érzéseket s hogy a valóság felszínének tündéri színjátéka helyett milyen silány képzelettel is beérte a nagyérdemű közönség. Röviden szólva, rossz versek sem hiányoznak a könyvből. Ez csak gyarapítja a könyv történeti értékét, különösen a mi historizáló korunkban, de – ha eljut a könyv minden magyar család asztalára – ezek a rossz versek, melyek jobbára középszerű közönség kedvencei és nem éppen Horváth János [(1878–1961), a kötet szerkesztője, irodalomtörténész, az MTA rendes tagja – Cs. V.] ízlésére vallanak, talán azt a szerepet is játszhatják, amit Vörösmarty színjátékában Csongor mellett Balga játszik, esetlenségükkel fölhívhatják híveik figyelmét az igazi költeményekben kibontakozó szépségekre.” 5 ZSINAGÓGÁBAN, HITKÖZSÉGBEN, BÉRHÁZON... A Magyar Hiszekegy beváltotta a hozzá fűzött célokat, miszerint tényleg szinte nem volt olyan esemény, melyen ne hangzott volna el, gyakorlatilag himnuszi és szózati magasságokba emelkedett, hacsak, a hozzá tartozó friss érzelmi töltet miatt, nem került még magasabb szintekre is. A fohászhoz hasonlóan a jelmondat is sok helyen csüngött a falon bekeretezve, és nemcsak a nevelés színterén, az iskolákban, hanem a munkahelyeken is. Feljegyzésekből tudjuk, hogy például a Síp utcai hitközségi székház irodáiban is ki volt rakva. 6 Budapesten még egy bérház bejárati homlokzatára is kikerült a háromsoros fohász. Ez a Gyöngyösi utca 4. alatt található art deco jellegű épület volt, melyet a zsidó származású, megbecsült építész, Freund Dezső (1884–1960) tervezett. A „Hiszekegyház”-nak is keresztelt épület mára csu - pán becenevében őrzi a feliratot, ugyan is annak betűit már egy korábbi fel újításkor eltávolították. 1 „Felhívás a rabbikhoz!”, Egyenlős é g , 1920. 39. évf. 27. szám, 5. old.; 2 „Hiszek Magyarország feltámadásában – A védőligák Szövetségének pályanyertes imája”, Pápai K ö zl ö ny , 1920. 30. évf. 38. szám, 1. old.; 3 Uo.; 4 „Hirek – Pályázat”, K ö r ö svid é k , 1920. 1. évf. 181. szám, 3. old.; 5 Sz é p Szó, 16. V. kötet 1. füzet, 1937. július-augusztus, 90–92. old.; 6 „A sóhajok termében”, Egyenlős é g , 1921. 40. évf. 16. szám, 2–3. old.; Az íráshoz felhasználásra került az alábbi tanulmány is: Bíró-Balogh Tamás, „Egyszerű, rövid, populáris – „Csonka Magyarország nem ország”: a revíziós propagandagépezet működése”, Forrás , 2007. 39. évf. 7–8. szám, 86–105. old. Forrás: Fortepan, Adományozó: Archiv Für Zeitgeschichte ETH Züruch - Agnes Hirschi - Carl Lutz felvétele Hiszekegy-ház (FORRÁS: ANGYALFÖLDI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY) A Magyar Hiszekegy beszökött a zsi na gógákba is, a legkülönbözőbb ünnep ségek alappillére lett, imák és vallási énekek kerültek második helyre, vagy akár maradtak is ki. AZ ALKOTÁSOK ELHALVÁNYULÁSA A fentiek ellenére ma már csak kevesen vannak, akik a Hitvall ás mind a 15 versszakát ismernék. Sziklay Szeréna műve folklorizálódott, eredeti címe helyett a Magyar Hiszekegy ként emlí tik (bár ez a legkevesebb, mert az új megnevezését már korán átvették, a részletek ismerete pedig mindig is a műveltek kiváltsága volt), a szerzője szinte teljesen feledésbe merült. A frázis nyertese, B. Szabó Mihály neve még Szikay nevénél is kevéssé ismert, a Szabados-féle dallamot pedig csak hosszabb keresgélés után találjuk meg a Youtube-on, – egy autentikus, valószínűleg háború előtti változatát kevesebb, mint 300-an hallgatták meg...
