Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2020 AUGUSZTUS 16 lyázati munkával. A bírálóbizottság elnöke Rákosi Jenő (1842–1929) író, lapszerkesztő volt, egyik társa pedig Kozma Andor (1861–1933) költő. NEM MINDEGY, MELYIK SZIKLAY A nyertes Papp-Váry Elemérné Szik lay Szeréna (1881–1923) költő nő lett, aki egy korábban megírt 15 strófás, Hit vallás című versének küldte be az első versszakát – mely egy ben az utolsó is. Fontos az írónő teljes nevének közlése, már csak azért is, hogy ne tévesz szék össze a zsidó származású Sziklay Szeréna (született: Stein, 1879–1949) színművésznővel – különösen érdekes, amikor a primadonna valamelyik kosz tümös képével illusztrálják a Hiszekegyet... A nyertes fohász te hát: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.” Rákosi bírálati jelentésében így fogalmazott: „Ez a magyarnak ma krédója, bizonyos vallásos kenetet, szinte ihletet nyer a Hiszekegyünk reminiszcenciája által; nagy pátosz van ismétléseiben és amire hitvallást tesz, az valóban a lényege annak, amire a magyarnak szüksége van.” 2 A JELMONDATRÓL A frázis nyertese Bessenyői Szabó Mihály (1859–1940), Hont vármegye egykori főispánja lett az alábbi jelmondattal: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország.” – Aki tömör egyszerűséggel fogalmazta meg gondolatát, ahogy Rákosi fogalmazott: „Mint gondolat, mint eszme talán mélyebb, szebb is egyik-másik pályamű, agitatív erőre, hatásának erejére nézve azonban egyik sem mérkőzhetik vele.” 3 A PÁLYAMUNKÁK ELVESZTEK? Próbáltam fellelni a többi, mintegy másfél száz pályaművet, ám törekvésem sikertelen maradt. A beérkezett munkákat a szövetség elméletben a Ma gyar Nemzeti Múzeumnak adta át megőrzésre, ám ha ez így is történt, azok elpusztulhattak az elmúlt száz év ben kétszer is részben leégett (1945-ben és 1956-ban) és többszörösen átszervezett intézményben. Nyomtatásba pedig nem került a többi írás. HOGYAN ÉNEKELJÜK, MIVEL KÍSÉRJÜK? A VLSz október 23-án újabb pályázattal állt elő, mégpedig a Hitvall ás megzenésítésére. Érdekes módon ekkor már pályadíj is tartozott a nyertes munkához, – a Magyar Hirlap 10 ezer koronás hozzájárulásával összesen 20 ezer korona volt a jutalom. A feltételek a következők voltak: „1. A pályamű magyar stílusban írott, egyszerű, könnyen énekelhető fohászjellegű legyen. A kompozíciót szerzője bariton énekhangra (magasság: f) zongorakísérettel és egyúttal vegyes karra (magasság lehetőleg: g a cappella) dolgozza föl. 2. Az idegen kézzel írott és jeligés zárt levéllel ellátott pályamű az Orsz. m. kir. zeneművészeti főiskola Igazgatóságához (VI. Liszt Ferenc tér 12.) nyújtandó be. 3. A pályanyertes mű szerzői és FELHÍVÁS A FOHÁSZRA ÉS JELMONDATRA Június 21-én az Urmánczy Nándor (1868–1940) alapította Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdetett egy legfeljebb húsz szóból álló imára vagy fohászra és egy, maximum tíz szó ból álló jelmondatra. „Úgy az ima vagy fohász, mint a jelmondat, azt a gondolatot fejezze ki, hogy minden törekvésünk elrablott or szág részeink visszafoglalására irányuljon és addig nem lesz pihenésünk, míg hazánk újból egységes nem lesz.” Az egy hónapos határidővel kiírt pá lyázat anyagait a VLSz címére, Esterházy utca 4. (ma: Pollack Mihály tér) kellett beküldeni jeligés borítékban. Pályadíj természetesen nem volt kitűzve, hiszen, ahogy írták is: „a hazafias lelkesedés művéhez anyagi érdek nem tapadhat”. A RABBIKAR TÁMOGATÁSA A felhívást június 24-én a neológ Országos Rabbiegyesület Elnöksége nevében dr. Hevesi Simon (1868–1943) Dohány utcai rabbi is közölte az alábbi kiegészítéssel: „Midőn pályázathirdetést és an nak föltételeit a kartársakkal és hí vek kel ezúton közlöm, kérem és fel szólítom azokat, akiknek az Úr szí ve adta, hogy gondolatokat formáljanak és eszméket érleljenek, – hogy a nemzeti lelkesedés ezen mű vé ben is résztvegyenek és hazafias érzetük termésével a szent oltáron ál dozzanak.”1 A felhívásra mintegy 125 boríték ér kezett be, többen nem csak egy pá-Hogy került a Magyar Hiszekegy a zsinagógai liturgiába? A trianoni döntés után kezdődött revizionista mozgalom, mely a hétköznapi emberek szintjén is felszínen akarta tartani az igazságtalanságot, amiért egy sor szimbólumot alkottak meg, így egyhamar a Magyar Hiszekegy is beszökött a zsinagógákba. Cikkünkben ezt a folyamatot fejtjük fel röviden. CSEH VIKTOR ÍRÁSA
