Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
2020 AUGUSZTUS | egység 13 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ születésű Spira Chájim Elázárt emeljük ki, ő volt a trianoni békeszerződés korának munkácsi rebbéje. Spira rabbi messze földön híres tóratudós volt, aki mindig nyílegyenesen követte saját útját, és szigorú szabályok szerint irányította közösségét. Nemcsak a mitnágedekkel, vagyis a hászidizmus ellenzőivel kellett azonban megküzdenie, hanem más hászid csoportokkal, például a belzi udvarral is. Emellett vehemensen ellenezte a cionizmust és a Szentföldre való alijázást. Akármilyen szigorú volt is, és akármilyen vitákat folytatott is, Spira rabbit nemcsak követői, de ellenzői is tisztelték hatalmas tóratudása miatt, és hatása jóval túllépett saját hászidjainak körén. 1922-ben alapított jesivát, mely Magyarországról és Csehszlovákiából is számos tanulót vonzott. 1930-ban hosszú utat tett a Szentföldön szellemi társa, a nagy hírű, Jeruzsálemben élő kabalista, Slomo Eliezer Alfandri rabbi (1820–1930) meghívására. Ott tartózkodása so rán munkácsi negyedet alapítottak Jeruzsálemben, melynek intézményei a mai napig működnek. A trianoni szerződéssel kapcsolatosan érdekes a rebbe egyetlen lánya, Chájá Frime Rivka esküvője, melyre 1933. március 15-én került sor. Trianon után Munkács Csehszlovákiához tartozott. A korabeli híradások szerint az esküvő hét napig tartott, és húszezren érkeztek ez alkalomból a városba, nemcsak a környékről, hanem Európa más területeiről, sőt az Egyesült Államokból is. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia egyaránt megnyitotta a határait, és kivételesen vízum nélkül lehetett átkelni azoknak, akik részt akartak venni az esküvőn. 1937-ben bekövetkezett halála után veje, Rabinowitz Báruch Jehosuá vette át a munkácsi rebbe címet, jelenleg pedig az ő fia, Moshe Leib Rabinovich vezeti a mozgalmat a brooklyni Boro Parkból. A KARÁCSONYFALVI REBBÉK Ha Erdély felé vesszük utunkat, meg kell említeni a Temesvár közelében fekvő Nyárádkarácsont, korábbi nevén Karácsonyfalvát (jiddisül Krecsnyif vagy Krecsnyev, románul Crăciunești ), mely talán a legnagyobb számú rebbét adta a zsidó világnak. Az udvart a nadvornai dinasztiából származó Rosenbaum Méir (1852– 1908) rabbi alapította meg. Neves kabalista volt, aki – a sátoraljaújhelyi Teitelbaum Mose rabbihoz hasonlóan – híres volt a segítségkérőknek juttatott kámeáiról. Apja, a nadvornai Mordecháj rabbi kizárólag neki adott engedélyt fiai közül, hogy kámeákat írjon. Méir rabbi fiára, a holokausztban később meggyilkolt Eliezer Zeév rabbira bízta a közösség vezetését. A háború után a krecsnyifi udvar rendkívül sok ágra bomlott és jelenleg mintegy ötven, a karácsonyfalvai dinasztiából származó rebbe működik világszerte. Ahogyan azt már fentebb is láttuk, egy-egy rebbe halála után leszármazottai közül többen is magukénak követelhetik a vezetőséget. Ilyenkor előfordul, hogy senki sem kerekedik felül, hanem mindannyian saját udvart alapítanak, bizonyos esetekben pedig az apa kívánsága az, hogy több fiából is rebbe váljék. A karácsonyfalvai udvarból elszármazott rebbék általában lakóhelyük nevét is felveszik, így hallhatunk Krecsnyif-Jerusálájim, Krecsnyif-Kirját Gát vagy Krecsnyif-Monsey rebbéről. A dinasztia más tagjai pedig felmenőik lakóhelyét használják címükben, mint például Nyíregyháza, Miskolc, Pest, Sziget vagy Hajdúnánás. A MAGYAR HASZIDIZMUS TOVÁBBÉLÉSE Bár annak idején a területek elcsatolása súlyos következményekkel járt a vallásos zsidósága számára, ha valaki napjainkban Jeruzsálemben, Bné-Brákban vagy Brooklyn zsidók lakta negyedeiben sétál, ismét az egykori, Trianon előtti Magyarországon érezheti magát, ahol Munkácstól néhány utcára található Sztropkó, onnan nem messze Szatmár és Dés, pár sarokra pedig Kolozsvár és Galánta. A zsinagóga udvara, Máramarossziget, 1907. FORRÁS: FORTEPAN
