Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
egység | 2020 JÚLIUS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM RENDHAGYÓ ORSZÁGJÁRÁS: mit látott a frigyláda Izraelben? A Jehosua vezette honfoglalás után a Miskán még hosszú évszázadokon keresztül használatban volt, egészen addig, amíg Salamon király fel nem építette a Bét Hámikdást, a kőből emelt Szentélyt a jeruzsálemi Templom-hegyen. Izraeli vándorlása alatt a sivatagi Hajlék számos helyen táborozott és története nem nélkülözte a kalandos elemeket. Alább ezt az utat követjük nyomon. NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA A Gilgál helységnév összesen 38 alkalommal szerepel a Bibliában és elsősorban tábortípust jelöl, nem egy specifikus települést. Ezek a táborok mind hatalmas emberi lábfejet formáznak, utalva a Tóra egyik mondatára (5Mózes 11:24.): „Minden hely, ahova lábatok talpa lép , a tiétek lesz, a pusztától és a Libanontól, a folyamtól, a Prát folyamától a nyugati tengerig legyen a ti határotok”. A bevonuló zsidók ezzel a táborformával fejezték ki, hogy birtokba vették az Örökkévaló által nekik adott földet. A régészek összesen öt ilyen helyszínt azonosítottak a honfoglalók útvonala mentén, a Jordántól a somroni Évál-hegyig. Ezek közül a folyón való átkeléshez legközelebb eső Gilgállal azonosítják a fent idézett mondatban megjelölt helyet, s ezt mind annak földrajzi elhelyezkedése, mint az ott feltárt régészeti leletek megerősítik. Ez a Gilgál a Jordán-folyó partjától 2-3 km-re nyugatra, a mai Árgámán mosáv közelében helyezkedik el, az Izraelt észak-déli irányban átszelő 90-es főút mellett, félúton Jerikó és Bét Seán között. A feltárások szerint a tábort a korai vaskorban, mintegy 3300 évvel ezelőtt, a bibliai honfoglalás idején hozták létre, és további néhány évszázadon keresztül még használatban maradt. Gilgál könnyen megközelíthető és látogatható helyszín, bár nem sokan tudnak a létezéséről és turisztikai fejlesztések sem történtek ott. A főút mellett tábla hívja fel a figyelmet a nevezetességre. A mosáv termőföldjei mellett egy keskeny úton juthatunk el a mintegy 200 x 85 méter alapterületű táborhelyre, melyet alacsony kőfal vesz körül. A jobb lábfej alakját leginkább a tábor melletti domb oldalára felsétálva láthatjuk. E helyszín fontosságát jelzi, hogy a későbbiekben Saul király is használta táborhelyként, és ide hurcolta az Ámálék elleni hadjáratban – az isteni parancs ellenére – zsákmányolt nyájakat. Smuél (Sámuel) próféta itt közölte vele, hogy az Örökkévaló új királyt ültet a helyére, majd itt végezte ki Ágágot, Ámálék királyát. SILÓ Izrael népe Gilgálból indult az ország meghódítására. A gyors sikereket követően Jehosua úgy döntött, hogy saját törzse, Efrájim területén helyezi el a Miskánt. A választás Silóra esett, mely már a zsidók érkezése előtt is a környék központi települése volt. „Egybegyűlt Izrael fiainak egész községe Silóba, és odahelyezték a találkozás sátorát; az ország meghódítva volt részükre” – találjuk Jehosuá könyvé ben (18:1.). A Miskán összesen 369 éven keresztül állt e helyen, s így Siló vált a bírák korában laza törzsszövetségként fennálló Izrael nem hivatalos fővárosává, hiszen itt őrizték a frigyládát, itt végezték el a legfontosabb vallási szertartásokat és itt gyűlt össze Izrael egész népe a zarán dok ünnepek idején. A hosszú pihenő miatt kőfalakat A MISKÁN ÚTJA „És készítsenek nekem szentélyt, hogy közöttük lakozzam” – rendeli el a sivatagi szen tély, a Miskán felépítését az Örökké való Mózesnek (2Mózes 25:8.), majd részletes leírást ad annak létrehozásához. A Miskán egyik legkülönösebb jellemzője az volt, hogy – a későbbi, jeruzsálemi Szentéllyel ellentétben – nem kötődött egy bizonyos földrajzi helyhez, hanem könnyen szétszedhető-összerakható, elsősorban fából, állatbőrökből és szőttesekből álló szerkezetének köszönhetően együtt vándorolt a sivatagban bolyongó zsidókkal. Amikor Izrael népe letáborozott valahol, a Hajlék őrzésével és működtetésével megbízott Lévi törzs tagjai felállították a tábor közepén és használatba vették. A továbbindulás előtt azután darabjaira szedték, a berendezési tárgyakat (a frigyládát, az oltárokat, az arany me nórát, a színkenyerek asztalát stb.) előkészítették a szállításra, és ma gukkal cipelték a következő táborhelyig. GILGÁL A honfoglalást követően, miután a nép átkelt a Jordán-folyón, először a Jerikó közelében fekvő Gilgálban táboroztak le és ott állították fel a Hajlékot. „A nép pedig fölment a Jordánból az első hónap tizedikén, és táboroztak Gilgálban, Jerikó keleti szélén” – áll Jehosua könyvé ben (4:19.). Itt tar - totta meg Izrael népe az első Peszáchot is az Ígéret Földjén.
