Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-06-01 / 131. szám
JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM egység | 2020 JÚNIUS 18 (1872–74 között tombolt az utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon.) 1918: Temetõi esküvõ Auschwitzban A hírhedt Auschwitz (jiddisül Uspicin) városban nagy zsidó közösség élt a háború előtt, több mint ötszáz éven keresztül22 . A környéken 1918-ban spanyolnátha-járvány tombolt, melyben meghalt a cánzi (Újszandec) rebbe, Chájim Halberstam rab bi (1797–1876) két unokája is. A közösségben úgy döntöttek, hogy keresnek két árvát, akik nagy nincstelenségben élnek. Béreltek nekik egy szobát, bebútorozták és minden háztartási eszközzel felszerelték, majd mindezeken felül nagy ösz szegű hozományt is összegyűjtöttek nekik, végül a temetőben összeadták őket. Ezután megszűnt a járvány 23. A közösség valószínűleg azért döntött a fekete esküvő mellett, mert a két elhunyt nagyapja, a cánzi reb be szintén követte ezt a szokást korábban24 , valamikor 1876 előtt 25 . Ér dekes, hogy a feljegyzés szerzője ab ban a hitben volt, hogy „ez volt az egyetlen ilyen esküvő Európában ak koriban”, holott tudjuk, hogy csak Ma gyarországon több ilyenre is sor került, ahogy az Egység ben is láttuk. Lengyelországban a holokauszt idején: „Az egész gettó egy temetõ” A II. világháborúban több gettóban is tífusz-járvány tört ki, ami miatt Lengyelországban, Varsóban és más helyeken is tartottak esküvőt temetőben26 . Az egyik helyen elő ször a sájmesz t temették el, és aztán tartottak esküvőt27 . Külön kiemel ném Mose Chájim Lau (1892–1942) piotrkówi rabbi esetét (aki David Lau, jelenlegi izraeli országos főrabbi nagyapja volt). Lau rabbi a saját udvarában tartott fekete esküvőt, és beszédében azt mondta: „régi zsidó szokás, amikor járvány van, hüpét állítani a temetőben. A zsidó nép fölött most a legnagyobb járvány megy át, ami volt, mióta létezik a világ. Az egész gettó egy nagy temető. Mennybéli Atyánk, a fiatal pár érdemében, aki most itt áll a hüpe alatt, kérem, semmisítsd meg a rossz dekrétumot rólunk, és álljon meg a járvány, ami már sok százezer zsidót, férfiakat, nőket és gyerekeket elragadott. Küldd el a segítséged és a megváltást ebből a keserű szétszórattatásból” 28. 1944-ben: Árvák esküvõje Budapesten Végezetül még egy fekete esküvőről számoljunk be: Budapesten 1944. május 25-én az ortodox temetőben tartottak esküvőt ezt a szokást követve, ahogy arról beszámolt a Ma gyarországi zsidók lapja újság is 29 . „Esküvő a temetőben, ősrégi tradícióinális szokásra vezethető vissza az a különös esküvői szertartás, amely május 25-én folyt le a budapesti ortodox temetőben. A félelmetes napok imarendjébül ismert bölcseink tanítása értelmében: »A bűnbánat, a fohász és a jótékonyság elhárítják a balvégzetet«. Ezen alapszik az a régi szokás, hogy sorscsapásos idők a temető bűnbánó légkörében vezessenek oltár elé szegény, árva jegyespárokat. Ez az eszményi jótékonyság, egybefonódva! A bűnbánattal és a szent sírok előtt végzett fohásszal érdemesítsen balsorsunk elhárítására. Az esküvőt megelőzően temetés volt, majd miután imákat recitáltak, a sírkert elején négy, rúdra kifeszített menyezetet rögtönöztek. Ekkor bevonult az érdemes násznép vezetésével az árva mátkapár, amely ilyetén messze az élet zajától a sírkert csendjében ülte meg menyegzőjét. A jelen voltak ezután adományokat osztott ki a szegények között.” * * * ELTERJEDT KELET-EURÓPAI GYAKORLAT Noha az Egység ben megjelent eredeti cikk haszid szokásként aposztrofálja a fekete esküvőket, valójában ezt a források nem bizonyítják. Bár hászid mesterek is vezettek ilyen esküvőket, ez mégsem egy kifejezetten haszid gyökerű szokás, hanem egy főleg Kelet-Európában általános elterjedt gyakorlat. Példa erre a cikkben említett Du sinszky Joszéf Cvi rabbi is (akinek a neve a korabeli lapban30 , és így a cikkben is hibásan Pusinsziként szerepelt31 ). A rabbi askenáz volt, nem tartozott a haszid irányzathoz, mégis tartott a huszti temetőben fekete esküvőt. Az 1867-ben, Pakson született rabbi 1921-től szolgált huszti rabbiként, majd 1932-ben Izraelbe vándorolt ki, és a jeruzsálemi Édá Háchárédit főrabbija lett. Itt is halt meg 1948-ban, a Függetlenségi háború idején a Sááré Cedek kórházban. Mivel a há ború miatt nem volt lehetőség rendes temetőbe temetni, a kórház udvarán temették el, ahogy sok más elhunytat is. Bár később a legtöbb itt eltemetettet exhumálták és máshova temették, Dusinszky rabbi sírját nem merték bolygatni, így ő a mai napig ott van eltemetve a város közepén. AKI ELLENEZTE A FEKETE ESKÜVÕT Nem minden rabbi támogatta a fekete esküvők szokását. Egy 1894-es riportból megismerhetjük a híres Chájim Soloveitchik nek (1853–1918), a litvánai Briszk (Breszt) rabbijának a járványügyi in tézkedéseit, melyeket a kolerajárvány idején vezetett be. Ezek között szerepelt 24 órás orvosi ügyelet szervezése annak érdekében, hogy Az esküvői menet (kinagyítva a nyitóképből)
