Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-04-01 / 129. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 ÁPRILIS 12 ugyan megbotlott életében, de élete zömében jó ember volt 16. De a szombatszegést már olyan komoly bűnnek tekinti a zsidóság, ami általában ellenjavalttá teszi a névadást, hacsak nem egy olyan közismert, gyakori névről van szó, ami nem utal egyértelműen arra a bizonyos emberre. Ilyenek például az Ábrahám, Izsák vagy Jáákov nevek17 . Az elhunyt apa iránti tiszteletből adható a neve akkor is, ha nem élt vallásos életet, de jószívű ember volt, mégpedig azért, mert ha nem adná a nevét, azzal megszégyeníti, ami pedig tilos 18. Eszerint az egyes esetek megítélésekor azt kell figyelembe venni, hogy mi a fő üzenete és tanítása annak a névnek vagy személyiségének: ha az pozitív, akkor figyelmen kívül lehet hagyni a hozzá kapcsolódó negatív, pl. előítéletes vagy bűnös részletet és példaként az emberek elé állítani. Így pl. ha Kossuthot nézzük, akit – bár a szélsőjobboldal szereti korábbi negatív írásait előtérbe helyezni – pozitív, egyenjogúságra törekvő nézeteiről ismert széles körben, a többség ezzel azonosítja őt. FELMENTÕ MÛVÉSZI TEHETSÉG? A névadás tekintetében az egyik ko moly kérdés, ami az elmúlt időszakban Magyarországon az új NAT kapcsán ismét reflektorfénybe att. Hiába cso dálatosak az alkotásai – a zsidó nép túl nagy árat fizetett azokért a bi zonyos „magánéleti hibákért”20 . További példa erre Marc Chagall (1887–1985), aki nemcsak világhírű festő, de zsidóságban gyö kerező művészet emblematikus alakja is. Egy anekdota szerint 21, mikor 1957-ben Izraelben járt, ellátogatott a teljes egészében lubavicsi hászidok lakta településre, Kfár Chábádba is. Itt megszerveztek egy találkozót gyerekkori barátjával, egy ott élő idős hasziddal, akivel együtt jártak a chéder be (zsidó alap fokú iskola) még Vityebszkben. Miközben egész Izrael Chagall lábai előtt hevert, ez az egykori iskolatárs kétségbeesve kiáltott fel a láttán: „Motl, Motl, mi lett belőled?!” Ez a két példa jól mutatja, hogy míg Wagner művészetére a magánélete és a másokra gyakorolt hatása negatív bélyeget nyom, addig Chagall megítélése egyértelműen pozitív, annak ellenére, hogy bizonyos téren kritikával illethető. HITELESSÉG A Talmud híres bibliai alakok kapcsán többször vezeti le, hogy bár úgy tűnhet, hogy az illetők vétkeztek, valójában helyesen cselekedtek. Ilyen például Dávid király22 vagy Jákob is23 . Miért olyan fontos ez? Azért, mert, ha a nagyra tartott Dávid király vétkezett, és az életével rossz került, az a művészek megítélése. Haj lamosak vagyunk enyhébben meg ítélni egy művész magánéletét, vi selkedését, és hibáit betudni a „mű vészlélek” megnyilvánulásainak. Ez azonban helytelen hozzáállás, két szempontból is. Egyrészt, mert pusztán a veleszületett tehetség nem ad felmentést az alól, hogy emberhez méltó, morális életet éljen valaki. Egy költő művészi szabadságból használhatja a szokottól eltérően a nyelvet, de tehetsége nem jogosítja fel az immorális életre. Másrészt egy kiemelkedő személyiség nek, akire mások felnéznek, éppen hogy különösen aggályosan ké ne vigyáznia a viselkedésére19. Egy művész esetében, ahogy már fent is utaltunk rá, az a kérdés, mi jut róla eszébe az embereknek, mi az, amit valójában képvisel az életével a széles tömegek szemében. Ha az elnézően csak „magánéleti botlásként” aposztrofált bűnös életmódot juttatja az emberek eszébe, akkor nem lehet valódi példakép, akit a következő generációk elé teszünk. Ezt a témát a közelmúltban a #metoo mozgalom is reflektorfénybe állította, ami azonban a zsidóságban már korábban is alapvetésnek számított. Jó példa erre Wagner, akinek műveiből nem lehet Iz raelben koncertet adni, mert min den próbálkozás zátonyra fut a közfelháborodás mi-Kossuth Lajos, Marc Chagall, Prohászka Ottokár. Ki lehet példakép?