Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-03-01 / 116. szám
2019 MÁRCIUS | egység 29 JUDAPEST ANNO | KILE úgy Spitzer, aki kidolgozott egy technológiát, mely az elázott tex tile ket kiszárította és újból használhatóvá tette. A gyára pedig alacsony áron felvásárolta a pusztulásnak indult nyersanyagokat, új műveletével megtisztította, majd teljes áron eladta, illetve feldolgozta azokat. Így fordította a tragikus év hullámvölgyét a saját sikere hegyévé. 1855-ben újabb természeti katasztrófa, ezúttal egy tűzvész sújtotta az üzemet, ami miatt a családi bázist végleg fel kellett számolni. 1866-ban a Lajos utca 93. alatt indult újra a termelés – ezt lovag Wechselmann Ignác (1828–1903) tervezte. 3 1893-ban Spitzer vásárolta meg az Első Magyar Pamutfonó- és Szövőgyár Rt. újpesti gyártelepét. A pamutfonó részvénytársaságot Roger Tatham alapította 1882-ben, legnagyobb érdekeltsége pedig német befektetőknek volt, de a társaság magyar vezetői között találjuk Lederer Sándort és csetei Herczog Pétert is. 4 Spitzer Gerzson tekintélyét mutatja, hogy 1848-ban a Pesten élő százhúsz nagykereskedő elöljárója volt.5 Feleségével, Schultheisz Júli ával alapítványuk volt, mely a szegényeken, és elsősorban a közülük kikerülő házasulandó nőkön segített. 6 Az üzemet 1906-ban eladták, az új tulajdonos a Kartonnyomóipari és Textilkereskedelmi Rt. Fürst Jakab és Fiai lettek. Innentől kezdve az óbudai textilipar egy részét az Andrássy út 43. alól irányították, a Brüll-palotából, ahol a maróthi Fürst család élt, ugyanis rokonságban álltak a domonyi Brüll famíliával. A Fürst család nem birtokolhatta sokáig a gyárat, ugyanis csődbe mentek, így 1913-ban kivonódtak a cég irányításából, a gyár neve pedig Kartonnyomó-Ipar Rt.-re változott. Ezt aztán a veszteséges működés miatt 1932-ben bezárták, de egy év múlva újra megindulhatott a termelés: a Magyar Pamutipar Rt. bérbe vette a komplexumot, amit korszerűsítettek és bővítettek. Az 1948-as államosítás után ismét önálló vállalatként, Pamutkikészítőgyár néven működött tovább. 7 A sors fintora, hogy Spitzer Gerzson, a gyár alapítója folyamatosan vetélkedett legnagyobb konkurensével, a Goldberger Textilnyomógyárral. Végül 1981-ben a két gyárat Goldberger Textilművek néven egyesítették, mely négy éven keresztül működött így tovább, mielőtt a gyárat végleg bezárták. A MÁSODIK KONKURENS: A FREUDIGEREK Freudiger Mózes (1833–1911) az óbu dai hitközség ros bét din-je, vagy is rabbisági elnöke, Freudiger Pin hász Léb (1793–1858) fiaként látta meg a napvilágot. Apjához hasonlóan ő is rabbipályára készült, erről ké pesítést is szerzett, ám inkább üz - leti képességeit kamatoztatta, miután fiatalon, házasság útján társtu lajdonos lett a Lindenbaum Lévi ágy-, ruha- és fehérnemű cégben. Freu diger Mózes az említett gyár igazgatójának leányát, Lindenbaum Saroltát (1840–1891) vette feleségül. A cég bravúros felfejlesztése mellett a vallást sem hanyagolta el egy percre sem, sőt ő lett a Budapesti Orthodox Izraelita Hitközség egyik alapítója, sok munkája mellett pedig még egy kétkötetes héber nyelvű Tórakommentár megírására is maradt ideje, melyet fiai halála után Móse Jedabér (Budapest, 1927, 1929)8 címen adtak ki. Élete végén, 1910. október 26-án „a pesti autonóm orthodox zsidó hitközség FOTÓ: CSEH VIKTOR A Goldberger-ház – Színházi Élet, 1928 A Lindenbaum-Freudiger család egykori magánimaháza a Káldy Gyula utca 6-ban
