Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-03-01 / 116. szám

KILE | JUDAPEST ANNO

egység |

2019 MÁRCIUS

30

elnöke Hívünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét, valamint a közélet terén szerezett érdemeit” neki és leszármazottainak az óbudai előnév használatával, és magyar nemességgel díjazták.

9 A Freudiger-család Lindenbaum Lévi Káldy Gyula utca 6. szám alatti házába költözött be, melyet az óbudai textilgyáros az emancipációval egyidőben, 1867-1868-ban építtetett fel Lohr Lajos tervei alapján. A család vallásosságát, orthodox jellegét mutatja, hogy az épület udvarán saját imaházat is emeltek.

10

1 Winkler Nóra, „Minták, mintázatok - A Goldberger Textilipari Gyűjtemény állandó kiállítása”, in: Artmagazin

(2015) 13. évf. 6. szám, 48-53. o.; 2

„Az első díj: két ismeretlen fiatalemberé, akik egy olasz gótstílű tervvel legyőzték a leghíresebb építészeket”, Színházi Élet

(1928), 18. évf. 49. szám, 102-110. o.; 3

Wechselmann Ignácról bővebben: Cseh Viktor, „Málló pompa az iparbárók nyughelyén -A Salgótarjáni utcai zsidó temető margójára”, Egység

(2018), 28. évf. 103. szám, 27-28. o.; 4

Lázár Károly, „A Magyar Pamutipar r

övid története” (Internetcím: http://www.lazarky.

hu/08pub/111_2012_05-06_pdf/186_MPI.pdf [2018.08.15.]); 5

Weisz Miksa dr., „Zichy grófné engedélylevele 1738-ból”, Egyenlőség

(1925), 44. évf. 33. szám, 8. o.; 6

Groszmann Zsigmond dr., „Magyar zsidó patriárkák”, Egyenlőség

(1918), 37. évf. 35-36. szám, 26. o.; 7

Kirschof Anita, „Régészeti kutatások a katonavárosi amphitheatrum keleti előterében, a Spitzer Gerzson által alapított kékfestőgvár területén I.”, in: A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (2005), 11. évf. 11. szám, 24-27. o.; 8

Móse Jedáber (Internetcím: http://hebrewbooks.org/39184 és /39185 [2018.08.16.]); 9

Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet, 387-388. o.; 10

Perczel Anna, Védetlen örökség - Unprotected heritage (Budapest: Városháza, 2007), 174-176. o.; 11

„Óbudai Freudiger Ábrahám halála”, A Magyar Zsidók Lapja

(1939), 1. évf. 14. szám, 10. o.; Az itt közölt szöveg a Cseh Viktor, Dohi Gabriella, Mozaikok a fővárosi zsidó iparosok életéből – Óbudai, csepeli és angyalföldi iparszilánkok (Budapest: Mazsike, 2019) című kiadvány előtanulmányának egy részlete.

A FÕVÁROSI ORTODOXIA ELSÕ EMBEREI

Freudiger Mózes egyik fia, Ábrahám (1868–1939) apja után örökölte az orthodox hitközség elnöki posztját és hatalmas munkába kezdett, ami a hitközség intézményrendszereinek kiépítését illeti. Áldozatos munkájának hála épülhetett fel 1913-ban a Kazinczy utcai orthodox főzsinagóga a Löffler-testvérek tervezésében – ennek emlékét őrzi a carrarai márványba vésett emlékszöveg és a kézmosókút a zsinagóga előcsarnokában. Nagyobb érdemeiről nekrológjában is megemlékeztek:

„[...] Nevéhez fűződik a hitközség Kazinczy utcai nagytemplomának, székházának, iskolájának felépítése, és számos más, vallási, kulturális és jótékonysági intézmények megteremtése és továbbfejlesztése. Az elhunyt, mint az Országos Orthodox Központi Bizottság legkimagaslóbb világi tagja, évtizedeken át vezető szerepet játszott a hazai orthodoxia felekezeti életében is. Kormányfőtanácsosi kitüntetését is a felekezeti életben szerezett érdemei elismeréséül nyerte el. Mint a Freudiger Mózes és Fiai cég főnöke, a gazdasági életben is igen jelentős helyet foglalt el. [...]”

11

A Kazinczy utcai zsinagóga belső tere FOTÓ: CSEH VIKTOR