Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-01-01 / 114. szám
egység | 2019 JANUÁR 10 HOHMECOLÓ | PORTRÉ MENUCHÁ RÁCHÉL EMLÉKEZETE Menuchá Ráchél Szlonim sírját az 1929-es hevroni mészárlás során (lásd Hevroni zsidók: a visszatérő közösség című írásunkat) a felismerhetetlenségig tönkretette az arab csőcselék. Ben-Cion Tavger profesz szor az 1970-80-as években Hevron néhány évtizeddel korábban megsemmisített zsidó emlékeit kutatta, többek között neki köszönhető az Ávráhám Ávinu zsinagóga rendbe hozatala. Ő volt az, aki felfedezte a matriarcha sírját, melyet utóbb helyreállítottak, és a mai napig sokan zarándokolnak el hozzá imádkozni. Annál is inkább, mivel a Rebbe ösztönzésére 1982-ben halálának évfordulóján megemlékezést tartottak a sírjánál, és ez azóta hagyománnyá vált. Az évente megrendezett esemény szervezője három évtizede Smuel Eliezer Halperin rabbi, az Álter Rebbe Leszármazottainak Szer - vezete elnöke. A Szlonim család legtöbb tagjának végzete egyébként éppen a matriarcha közösségeket egymás felé irányító személyiségében rejlett. Az asszony leszármazottai, akik a helyi zsidók vezetői voltak az ő halála utáni időszakban is, szintén a támadás híre, a család vezetői nem hittek a terjedő szóbeszédnek. Az arab tömeg megindulásának hírére igen sok zsidó menekült a Szlonim család otthonába, abban a hiszemben, hogy ott nem eshet bántódásuk. A csőcselék azonban nem emlékezett a csupán három évtizeddel korábban elhunyt Menuchá Ráchél jó cselekedeteire, és kíméletlenül lemészároltak szinte mindenkit, akit a házban találtak. Az újjáépített hevroni zsidó közösség és a helyi Chábád-központ egyesült erővel hozta létre a sírnál a Menuchá Ráchélről elnevezett kolelt (házas férfiak tóratanulására szolgáló intézmény), melynek névválasztása is mutatja, mekkora becsben tartja a közösség az asszonyt. A kolel 2002 óta egy, a sírhoz közeli épületben működik, naponta biztosítva lehetőséget számos növendéknek a tóratanulásra és az elmélyült imádkozásra e szentéletű asszony sírja közelében. Amikor 1997-ben Hevront különböző részekre osztották, a közösség tagjai minden követ megmozgattak, hogy a régi temető – melyet már az 1322-ben Hevront meglátogató zsidó orvos és utazó, Estori Hápárchi (Jicchák ben Mose hákohén) is említett útleírásában – és benne a matriarcha sűrűn látogatott sírja zsidók által is megközelíthető területen maradjon. A MENUCHA ROCHEL ZSINAGÓGA A bölcs asszony nevét a kolelen kívül egy zsinagóga is őrzi a szent városban. Ez Izrael legrégebbi Chábád zsinagógája, melyet, ahogyan korábban említettük, a második Rebbe, Menuchá Ráchél apja vásárolt meg a Hevronba küldött hászidjai számára, hogy ez által maga is részesévé váljon a hevroni zsidó jelenlét felvirágoztatásának. A Rebbét egyébként ezért a tevékenységéért – pénzt gyűjtött és azzal támogatta a hevroni zsidókat – le is tartóztatták Oroszországban, mivel azzal vádolták, hogy az oroszok ellenségeit, a Szentföldet akkoriban uraló törököket támogatja az adományokkal. A kis, egyszerű belső terű imaház – mint annyi más zsidó ingatlan – súlyos károkat szenvedett a pogrom során. 1967-ben, amikor a hatnapos háború után a jordánoktól izraeli kézbe került a város és benne az épület, ugyanaz a Ben-Cion Tavger vezette a helyreállítását, aki a temető renoválását, illetve a juhakolként használt Ávráhám Ávinu zsinagóga megtisztítását is végezte. Néhány évvel később Jicchák Ginzburg rabbi nyitott kolelt az épületben. A lubavicsi Rebbe személyesen kérte fel az intézmény vezetőjét, hogy – megint csak szokatlan módon – az asszonyról nevezzék el a zsinagógát. Legutóbb 2004-ben renováltatták az épületet Dani Kohen rabbi, a hevroni Chábád-központ szfárádi és askenáz csoportok egyesítésén fáradoztak, és emellett jó viszonyt ápoltak a hevroni arabokkal. Amikor a városban elterjedt egy esetleges zsidók ellen irányuló arab Eliezer Dan Slonim és családja Menucha Rochel Slonim síremléke
