Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-12-01 / 125. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2019 DECEMBER 26 egye sületet”, mely alakulása után nem sokkal bérbe vett egy földszinti helyiséget a Koháry (ma: Nagy Ignác) utca 23. szám alatti bérházban. Az első Istentiszteletet december 1-jén tartották a lipótvárosi imaházban, mely ekkor még egy puritán szo ba volt, a berendezése pedig mindössze hat padból és egy asztalból állt. 1 Az egylet hamar látványos fejlődésnek indult, és 1906. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között már a bővített imaházukat avatták fel – ekkor nemcsak új frigyszekrényt kaptak, de új tóratekercset is, melyet Kramer Rezső (1862–1921) gyáros, az egylet alelnöke ajándékozott.2 Az átalakított imaház már tanulásra is alkalmassá vált, és ettől kezdve heti négy-négy órában a gyerekek Tórát, illetve héber tanulmányokat folytattak. A nagyobbakat dr. Wilheim Joachim rabbi tanította, aki egyébként heti egy sábeszkor és ünnepnapokon szónoklatokat is tartott. Kramer a belvárosi zsidók egyik motorja volt. 1909-ben az ő kezdeményezésére vezették be az imaházban a péntek délutáni, úgynevezett „ifjúsági Isten-tiszteleteket”, melye-A „MEGAZSINAGÓGA” TERVÉNEK ÁRNYÉKÁBAN Sok szó esett eddig a tervekről, de kevés a valódi lipótvárosi közösségről, azokról az emberekről, akiket ténylegesen, napi szinten sújtott a zsinagógák távolsága. Úgy látszik, az itt élő, vallásos zsidók már korábban felismerték a grandiózus tervek közelgő kudarcát, és közülük dr. Blum Ödön (1862–1936) egészségügyi miniszteri tanácsos szervezésbe kezdett. 1905. október 23-án 25 lelkes li - pótvárosi zsidó megalapította a „Lipótvárosi Talmudtóra és Imaház„MEGAZSINAGÓGA” HELYETT BÉRHÁZBEÉPÍTÉS A LIPÓTVÁROSI ZSINAGÓGÁK TÖRTÉNETE 3. rész A belváros népszerű sétálóhely, különösen a Duna-part és a parlament környéke kedvelt, pedig a szűkebb, sakktáblaszerűen rendezett mellékutcák is sok építészeti remeket rejtenek és még annál is több történetet tartogatnak. Kevesen tudják, hogy a kiterjedt központi bíróság magasba törő, sárga klinkertéglás falak által keretezett tömbre egy árnyas parkot, annak közepére pedig egy gigantikus kupolával fedett zsinagógát terveztek. A grandiózus tervek mellett spontán módon alakult ki a lipótvárosi zsidó közösség, mely önerőből küzdött egy saját zsinagógáért, melynek eredménye a ma ismert Hegedűs Gyula (Csáky) utcai bérház földszintjének beépítésével született meg. Judapest anno rovatunkban a pesti megazsinagóga és a lipótvárosi zsidók történetét elevenítjük fel háromrészes sorozatunkban. CSEH VIKTOR ÍRÁSA A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga
