Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-12-01 / 125. szám
2019 DECEMBER | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE ken a környék magániskoláinak zsi - dó diákjai vettek részt – akik, bár heti rendszerességgel részesültek hitoktatásban, mégis többen voltak közülük, akik korábban még csak zsinagógát sem láttak belülről,3 így az egyesületnek nagy szerepe lett az ifjúság vallásban való megtartásának is. 1911-ben Blum lemondása után ő vette át az egylet elnökségét. Kramer halála után az V. kerületi Izraelita Nőegylet rendkívüli gyűlést tartott, melyen egy alapítvány felállítását határozták el, mely minden évben, az egykori elnökük halálozási évfordulójakor 500–500 korona ösztöndíjban részesíti az imaház egyesület legszorgalmasabb két növendékét. 4 RABBIK Wilheim rabbi egyéb elfoglaltságaira hivatkozva lemondott itteni állásáról, helyére 1907-ben dr. Weisz Sámuel (1876–1963) rabbit választották hitszónoknak és vallástanárnak. Weisz rabbi óriási érdemeket szerzett a Talmud-Tóra iskolában, de miután az imaegylet 1922. szeptember 8-án beolvadt a hitközségbe, voltak hangok, akik ellenezték, hogy körzeti rabbivá is megválasszák, így végül önként lemondott rabbipozíciójáról, és mint tanár gazdagította továbbra is a közösséget. 5 Ezt követően a hitközség delegált rabbikat az imaegyletbe, mint dr. Groszmann Zsigmond (1880–1945) ekkoriban „rabbisági iroda-igazgató”, később Dohány utcai főrabbit, majd dr. Wolf József (1893–1945) vallástanár rabbit, majd 1929-től dr. Hoffer Ármin (1870–1941/5702. tévét 3.) korábbi vészprémi főrabbit.6 A vallási vezetők tehát mind a pesti Rabbiképző Intézet növendékei voltak, mégis a neológia egy konzervatívabb ágát képviselték, Hoffer rabbi felfogásáról például az alábbiakat olvashatjuk egyik nekrológjában: „A magyar rabbikar egyik legelis mertebb tagja volt. Tudásának rend kívülisége, ami párosult az igazi, nagy zsidó tanítómesterek póznélküli szerénységével, magasan az átlag fölé emelte. Nagyság és egysze rűség, konzervativizmus és a modern világ megértése, szigorúság és megbocsátó szeretet csodálatos harmóniában egybeforrt lényében. Más nál ez talán kettősségnek tűnt vol na fel, nála valami magától értetődő természetességnek láttuk, mert az is volt a valóságban. A kon - zervatív világnézet a lelke mélyéből fakadó és ősi forrásokból táp lál kozó őszinte megnyílvánulás volt dr. Hoffer Árminnál. De ennek el le - nére, az új idők ösvényein járó hitközségek és intézmények életébe tökéletesen bele tudott illeszkedni anélkül, hogy kompromisszumokat kötött volna.” 7 KÖLTÖZÉS A KÖRÚT MÁSIK OLDALÁRA Az egylet megalakulása után két évvel már 360 tagot számlált, így Koháry utcai imahelyük sem méretben, sem külsőségeiben nem felelt meg már a kívánalmaknak. Támogatásért a hitközséghez fordultak, ahonnan érdekes válasz érkezett: a nagyhitközség nem zárkózott el attól, hogy a Lipótváros zsinagógát kapjon, amennyiben a fővárostól telket kapnának, viszont az építkezésekben a ferenc- és józsefvárosi zsi nagógák prioritást élveznek, mert az ott élő zsidók többen és messzebb vannak a VI., VII. kerületi imahelyektől... 8 Miután egyre világosabbá vált, hogy valóban nem jut nekik telek, jobb híján egy nagyobb bérlemény után kezdtek nézni, melyet a körút másik oldalán, a Csáky (ma: Hegedűs Gyula) utca 3. szám alatt találtak meg.9 A tervek elkészítésére Vajda Béla építész vállalkozott, aki tiszteletdíjáról lemondott egy apja nevére létesítendő alapítvány javára.10 Az új zsinagógában 1911 őszén még folytak a munkálatok, amikor a nagyünnepekkor jelentkező helyhiány miatt a Kohráy imahely mellett muszáj volt megnyitni a félkész zsinagógát is a hívők előtt az újévi és jom kipuri Istentiszteletekre. 11 A CSÁKY ZSINAGÓGA ELSÕ VÁLTOZATA A zsinagógát végül 1911. december 23-án, hanuka második szombatján avatták fel. Figyelemre méltó volt az imaház elrendezése, ugyanis szögalakú volt, vagyis a frigyszekrénynél egybefutó két szárnyból állt, azaz mindenki jól látta a tóraszekrényt és a bimát, viszont a két „szárban” helyet foglalók már nem látták egymást: a női karzatok a két szár végében lettek elhelyezve, összesen pedig mintegy 700 ülőhelye volt. 12 ÚT A MA ISMERT ZSINAGÓGÁHOZ Az imaházban aktív hitélet kezdődött és a megnyitásától kezdve volt mindennapi Istentisztelet, viszont a helyiség bérlemény mivoltja, folyamatos bizonytalanságban tartotta legalábbis a közösség vezetőit. A hitközségnek 1925 nyarán, egy évvel a bérleti díj lejárta előtt sikerült megvásárolni – 2,5 milliárd koronáért – a Csáky utca 3. alatti házát. 13 dr. Hoffer Ármin neológ rabbi A Csáky új zsinagóga tervrajza az Egyenlőség ben FORRÁS: CSEH VIKTOR GYŰJTEMÉNYE FORRÁS: MILEV FORRÁS: ZSINAGOGAK.HU
