Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)
2019-11-01 / 124. szám
egység | 2019 NOVEMBER 32 ÉCESZGÉBER AGGASZTÓ EURÓPAI TREND a kóser vágás beszüntetése Szilárd meggyőződésem, hogy a kóser (és a hálál) vágás betiltása mögött sokkal inkább a szélsőségesen szekularizált európai társadalom vallási szokásokat ellenző attitűdje áll, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA „Ha távol lesz tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét odahelyezze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked. ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked minden vágya szerint.” (5Mózes 12:21.) Egyre több európai ország tiltja be a kóser és hálál vágást arra hivatkozva, hogy az az állatoknak feleslegesen sok fájdalmat okoz vagy, egyszerűen fogalmazva, nem humánus. (Zárójelben jegyzem meg, ez utóbbi kifejezést nem tartom helyénvalónak, hiszen a húsipar általánosan az emberi célokra jött létre, ezeket az állatokat csak és kizárólag azért tenyésztik, hogy később emberi fogyasztásra használják fel.) A nemrégiben Belgiumban lépett életbe a régóta belen getett tiltás, de Európa egyre több országában már most is törvényellenesek a rituális vágások, így Svájcban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Szlovéniában. A döntés talán pont Belgium és Svájc esetén a „legfájdalmasabb”, hiszen ezek az országok jelentős vallásos zsidó lakossággal bírnak. A legtöbb nyugat-európai országban a kóser vágás indokolatlanul túlszabályozott, például Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyol- és Görögországban, Ausztriában és a balti államokban. Akárhogy legyen is, a premissza, mely szerint a kóser vágás felesleges fájdalmat okoz az állatnak, nemigen állja meg a helyét. Ahhoz, hogy megértsük, miért, érdemes kicsit részletesebben megismerni a kóser vágás lényegét. A kóser vágás egyike a vallásos zsidó étkezési törvényeket szabályozó vallásjogi rendszer legfontosabb alapkövetelményeinek. Alapja egészen Mózes idejéig visszavezethető, hiszen tórai parancsolat: MEGYERI ANDRÁS JONATÁN • SZÜLETETT: 1976 • FOGLALKOZÁSA: médiaszakember • CSALÁD: házas, öt gyermek apukája NÉVJEGY A kóser vágás szabályainak részleteit a Talmud fekteti le, mely azután bekerült a vallásjogi gyűjteményekbe, így mások mellett a vallásjogi origónak számító Sulchán Áruch-ba (írta Joszef Káró rabbi 1563-ban) is. A Talmud bölcsei a kóser vágás okaként jellemzően két szempontot jelölnek meg: az egyik a vér fogyasztásának tilalma (3Mózes 7:26.), a másik az állat feles leges szenvedésének megelőzése (2Mózes 23:5., 5Mózes 22:4.). Az első cél azáltal valósul meg, hogy a kóser vágás az állat ütőerét metszi, így a nagy erővel lüktető vér igen rövid idő alatt távozik az állat testéből. A vágást követően a húst egyébként a kóser szabályoknak megfelelően ki kell áztatni és sóban állni hagyni egy bizonyos ideig, majd megint leöblíteni, hiszen ezzel a folyamattal a még húsban maradt vér is eltávozik.
