Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

egység | 2019 NOVEMBER 32 ÉCESZGÉBER AGGASZTÓ EURÓPAI TREND a kóser vágás beszüntetése Szilárd meggyőződésem, hogy a kóser (és a hálál) vágás betiltása mögött sokkal inkább a szél­sőségesen szekularizált európai társadalom vallási szokásokat ellenző attitűdje áll, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom. MEGYERI ANDRÁS JONATÁN ÍRÁSA „Ha távol lesz tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét odahelyez­ze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked. ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked minden vágya szerint.” (5Mózes 12:21.) Egyre több európai ország tiltja be a kóser és hálál vá­gást arra hivatkozva, hogy az az állatoknak feleslegesen sok fájdalmat okoz vagy, egyszerűen fogalmazva, nem humánus. (Zárójelben jegyzem meg, ez utóbbi kifeje­zést nem tartom helyénvalónak, hiszen a húsipar álta­lánosan az emberi célokra jött létre, ezeket az állatokat csak és kizárólag azért tenyésztik, hogy később emberi fogyasztásra használják fel.) A nemrégiben Belgiumban lépett életbe a régóta belen ­getett tiltás, de Európa egyre több országában már most is törvényellenesek a rituális vágások, így Svájcban, Svédországban, Dániában, Norvégiában, Izlandon és Szlovéniában. A döntés talán pont Belgium és Svájc esetén a „leg­fájdalmasabb”, hiszen ezek az országok jelentős vallásos zsidó lakossággal bírnak. A legtöbb nyugat-európai országban a kóser vágás indokolatlanul túlszabályozott, például Franciaország­ban, Németországban, Hollandiában, Lengyelország­ban, Spanyol- és Görögországban, Ausztriában és a balti államokban. Akárhogy legyen is, a premissza, mely szerint a kóser vágás felesleges fájdalmat okoz az állatnak, nemigen áll­ja meg a helyét. Ahhoz, hogy megértsük, miért, érdemes kicsit részletesebben megismerni a kóser vágás lényegét. A kóser vágás egyike a vallásos zsidó étkezési tör­vényeket szabályozó vallásjogi rendszer legfontosabb alapkövetelményeinek. Alapja egészen Mózes idejéig visszavezethető, hiszen tórai parancsolat: MEGYERI ANDRÁS JONATÁN • SZÜLETETT: 1976 • FOGLALKOZÁSA: médiaszakember • CSALÁD: házas, öt gyermek apukája NÉVJEGY A kóser vágás szabályainak részleteit a Talmud fekteti le, mely azután bekerült a vallásjogi gyűjteményekbe, így mások mellett a vallásjogi origónak számító Sulchán Áruch-ba (írta Joszef Káró rabbi 1563-ban) is. A Talmud bölcsei a kóser vágás okaként jellemzően két szempontot jelölnek meg: az egyik a vér fogyasz­tásának tilalma (3Mózes 7:26.), a másik az állat feles ­leges szenvedésének megelőzése (2Mózes 23:5., 5Mózes 22:4.). Az első cél azáltal valósul meg, hogy a kóser vágás az állat ütőerét metszi, így a nagy erővel lüktető vér igen rövid idő alatt távozik az állat testéből. A vágást követő­en a húst egyébként a kóser szabályoknak megfelelően ki kell áztatni és sóban állni hagyni egy bizonyos ideig, majd megint leöblíteni, hiszen ezzel a folyamattal a még húsban maradt vér is eltávozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom