Egység, 2019 (29-30. évfolyam, 114-125. szám)

2019-11-01 / 124. szám

2019 NOVEMBER | egység 33 ÉCESZGÉBER A második szempontot, az állatkínzás tilalmát pedig úgy tartják be, hogy a rituális metsző egy tökéletesen éles kést használ a vágáshoz, melynek következtében az állat a vágás pillanatában valószínűleg semmilyen fáj­dalmat nem érez, hasonlóan ahhoz, mint amikor az em­ber egy nagyon éles tárggyal vágja meg magát, amikor is a fájdalom, a sokk miatt, kis késéssel tapasztalható. A kóser vágást végző szakemberek, az ún. sochet ek vagy ahogy jiddis-népiesen hívják: sakterek, a zsidó vallási hierarchia legfontosabb szereplői, rangjuk és megbe­csülésük a rabbiéhoz hasonlatos, hiszen a vágás szabá­lyait évek alatt sajátítják el, melyhez rengeteg tanulás és vizsgák tucatjai párosulnak. A kóserság törvényei ugyanakkor tiltják az állat vágás előtti megbénítását (jellemzően ez manapság a nem­kóser vágás során elektromos sokkolással történik vagy szöget lőnek be az állat koponyájába), hiszen az állatot (legalábbis rituális szempontból) annyira „megsebesí­ti”, hogy az fogyasztásra alkalmatlan (treif vagy népie ­sen tréfli ). Csakúgy, mint az olyan állat, melyet kóserül vágtak ugyan le, de az utólagos vizsgálatok betegséget találnak benne, ami alapján a kóserság törvényei szerint az szintén nem fogyasztható. Amennyiben az elektromos sokkolás vagy a lövés által az állat meg is hal, úgy a kóser vágás már értelmét veszti, az állat fogyasztásra szintén alkalmatlan (növélá ). Több állatvédő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektromos sokkolás és a vágás között az állat ismét „eszméleténél lehet”, tehát sokszor az elektromos sokkolás aligha segíti az állat esetleges szenvedését mi­nimalizálni, sőt. A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy az Európai Bizottság szerint sem áll jelenleg rendelkezésre olyan átfogó tanulmány, mely minden kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy az elektromos sokkolás kevesebb fájdalommal jár az állat számára, mint a precíziós kóser vágás, annyi ugyanakkor bizonyosan igaz, hogy a sokkolás során az állat megbénul, így az esetleges fájdalomnak nem képes jelét adni. A másik ismert metódus, a szögbelövés ellen a kóser­sági törvényektől eltekintve az is szól, hogy sok esetben a lövés nem hatásos, így az nemhogy nem csökkenti, de feleslegesen sokszorozza a fájdalmat. ÉLETBE LÉPETT A KÓSER VÁGÁST TILTÓ TÖRVÉNY A VALLON RÉGIÓBAN Jelentős ortodox közösség számára szűnt meg a kóser vágás lehetősége a belga tartományban szeptember elejétől. A szabályozás szerint csak elektromos ká­bítás után lehet állatokat levágni, ám ez az eljárás lehetetlenné teszi a kóser vágást. Az Európai Rabbik Konferenciája (CER) tiltako­zását fejezte ki a kialakult helyzet miatt. Pinchas Goldschmidt, a CER elnöke a következőket mondta: „A vallásszabadság ellen intézett támadás aggoda­lommal kell, hogy eltöltse az európai vezetőket. ... Ma egy újabb szomorú napot éltünk meg az egyre barátságtalanabbá váló Európában”. „A zsidók a legsötétebb időkben is az életüket ál­dozták, hogy betartsák a körülmetélés és a kóserság parancsát” – hangsúlyozta Goldschmidt, és felhívta rá a figyelmet, hogy éppen 75 éve tiltották be a nácik a kóser vágást, „képmutató módon humanista elvekre hivatkozva, majd lemészárolták a zsidókat és romba döntötték Európát.” Avraham Gigi, Belgium főrabbija elmondta, hogy panaszt nyújtottak be a belga alkotmánybírósághoz, mely továbbküldte ügyüket az EU Luxemburgban mű­ködő emberi jogi bíróságának. „Ez óvatos optimiz­musra ad okot, mert a luxemburgi bíróság semleges álláspontot foglal el ez ügyben, és a múltban több ítéletet hoztak a vallásszabadság és az emberi jogok megsértése ellen. Addig folytatjuk a harcot a törvény ellen, ameddig vissza nem vonják azt” – jelentette ki. Van azonban az állatvédők által mondottakban igaz ­ság akkor, amikor a vágóhidak akár állat-egészségügyi, akár jogszabályellenes gyakorlata ellen emelnek szót, hiszen azon a területen minden kétséget kizáróan akad tennivaló. Szilárd meggyőződésem, hogy a kóser (és ebben a tekintetben a hálál) vágás betiltása mögött sokkal inkább a szélsőségesen szekularizált európai társadalom vallási szokásokat ellenző attitűdje, mintsem az esetleges állatkínzás miatt érzett aggodalom áll. Megfelelő állat-egészségügyi szabályok életbelépte­tésével kiküszöbölhetők lennének a húsiparban, mint bármely más iparágban is, a sajnálatosan sokszor ta­pasztalható gondatlanságok és visszaélések, melyeknek aligha van közük a rituális vágás törvényeihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom